A költészet napjára

A költészet napjára

Ebben az esztendőben nem adatott rá mód, hogy közösen ünnepeljük a költészet napját, így Juhász Gyula (1883-1937) egyik legszebb versét választottuk a magyar líra tiszteletére. ( A költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapjához kötik.)

Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön. Amen.

Facebook
Érintő hírportál