A vízkereszt ünnepe

A vízkereszt ünnepe

A vízkereszt (epifánia) ünnep első, egyben legjellegzetesebb, legszínesebb jelentése a három királyok, vagy más néven a napkeleti bölcsek érkezésének az ünneplése. A három királyok azok a férfiak, akik – Máté evangéliuma szerint – egy csillag, a betlehemi csillag által vezéreltetve keletről Judeába jöttek, hogy a zsidók újszülött királyának a hódolatukat kifejezzék. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, majd Heródes király Betlehembe utasította őket; itt meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak.

A vízkereszt második evangéliumi története a következő: amikor Jézus harminc éves lett, elment a Jordán folyóhoz, és ott Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására, az első csodatételeként a vizet borrá változtatta.

A házszentelés szertartása emlékeztető a kánai ház megszentelésére Jézus jelenléte által.

(Címoldalon: Gentile da Fabriano – Három királyok imádása)

Facebook