Az Érmellék istenarcú keresztjei

Asszonyvásárán…

Az Érmellék istenarcú keresztjei

Az Érmelléken még ma is szabadtéri keresztek, szomorú szemű feszületek emlékeztetnek, nem vagyunk egyedül Isten puszta ege alatt. S mivel az ember szereti érezni maga körül az oltalmazót, számos helyet jelölt ki számára: utak mentén, kereszteződéseknél, dűlők elején, de még a mezőkön is tárja karjait és vigyáz egy-egy korhadó kereszt, rozsdásodó istenarc a vetésre, kapásra, vándorra.

Az Érmellék egyik legkülönlegesebb feszülete az albisi Csatári erdőben található. Egy hozzávetőlegesen 500 éves hatalmas tölgyfa – amely természeti műemlék is egyben – testén található corpushoz rengeteg legenda fűződik. A lakosság a fát „A Feszület” néven ismeri. Szalacs és Éradony bejáratánál is üdvözli az utazót egy-egy kőkereszt. Érkenéz egyik útelágazásában is magasodik egy szelíden szenvedő krisztusi test, mely őrzi a település nyugalmát. Tulajdonképpen nincs is település, amelyiket ne vigyázna egy-egy szomorú szemű Krisztus.

Kereszt az érkeserűi dűlőúton, Mihályfalva határában

Érmihályfalván sok hasonló feszület és fakereszt állott a múlt század elején és közepén. Egy ilyen régi híres és legendákkal teljes glóriás kereszt az érkeserűi úton vigasztalta a szegény kapás embereket. De volt a Morgóban (liget a hatvanas években a mai Kis utca sarkán), illetve a mai Andrássy Ernő park bejáratánál is van egy ilyen mementója a lelkiismeretnek. Utóbbiakra már kevesen emlékeznek. A Keresztes Dihenes negyed éppen egy ilyen feszületről kapta neve mellé a jelzőt. A Morgóban manapság újra áll egy stilizált kereszt (id. Szilágyi Ferenc alkotása), amely a helység mártírjaira emlékeztet. Az elmúlt esztendőkben mind Mihályfalván, mind Értarcsán, de más településeken is különböző felekezetű családok állítottak mementókat Istennek, adózva ez által is a hagyományoknak és a hely szellemének. A hatvanas években, ha valaki elment egy ilyen kegyhely mellett,  magába szállt és lelkiismeret vizsgálatot tartott.

Azóta elmaradt róluk a nagypénteki fekete lepel, mely szinte lélekdermesztően hirdette az istenhalált. Ilyenkor a magára maradt ember kiböjtölte a feltámadást. A keresztek ma is egy régi, nyugodtabb világ relikviái, amelyek tövében kicsit halkabb a világ, csendesebb az élet. De vajon milyen lesz a jövő ebben az irány vesztett világban?

Sütő Éva / Érmellék, szerelmem 2013 – részlet)

(Főoldalon: Kőkereszt Érselénden, a görögkatolikus templom előtt)

Facebook
Érintő hírportál