Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak…
Szalacson az Erdélyi magyar Néppárt megyei szervezete Kós Károly 1921-ben megfogalmazott szavainak jegyében nyitotta meg a trianoni békediktátumra való megemlékezést.
A vasárnapi esemény a vidéken szervezett megyei szintű megemlékezések közül egyedülállónak minősül, mivel hasonló kezdeményezésre a megyeszékhelyen kívül még nem volt példa, bár ezennel hagyományt szeretnének belőle teremteni – mondta Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke.
Az egykori királyi sóút fő települése, Bihar megye első központja, az 1800-as években épült négylyukú hídjával, történelemformáló szülötteivel (Balaskó Nándor szobrász, Balaskó Vilmos 56-os elítélt lelkész, Szalacsi Rácz Imre költő, író, publicista, Gyalókay Lajos 1848-as szabadságharcos, jogász, író, Simay István 1848-as szabadságharcos, író, Andrássy Ernő orvos, ornitológus, régész) jelképesen tekintve is az esemény legmegfelelőbb helyének bizonyult, különösen annak tükrében, hogy a hazai többségi nemzet Erdély és Partium elcsatolásának kapcsán centenáriumi ünnepi lázban ég.
Házigazdai minőségében Rencsik Ferenc szalacsi néppárt-elnök nyitotta meg a rendezvényt Kós Károly Kiáltó szó című írásából idézve: „Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akaróknak, a kötelességtudóknak, a látni akaróknak, az előre nézőknek. Álljanak elő, ne szégyenkezzenek, ne aludjanak, ne duzzogjanak. Az Élet nem vár, az Élet rohan. Kiáltó szómmal ezt kiáltom!”
Wass Albert Üzenet haza című versének felolvasását követően a megemlékezés fonalát Csomortányi István vette át, a diktátum és a korszak kevésbé ismert mozzanatait megelevenítve. Olyan történelmi tényeket hallhattak az egybegyűltek – Raffay Ernő történészre hivatkozva –, amelyeket itthon szándékosan hagynak ki a történelemkönyvekből.
Mint mondta, Kós Károly mellett érdemes Orbán Viktor miniszterelnök szavait is megfontolni, hiszen eljött az ideje, hogy meghaladjuk Trianont. Előnyt kell kovácsolnunk helyzetünkből, hiszen a magyar nyelvet valamennyi környező országban beszélik és mi a Konstancától Fiuméig terjedő gazdasági térben mindenütt otthonosan mozoghatunk. Két út áll előttünk: egyesek bezárkóznak a múltba, és ellenségképek gyártásával leplezik tehetetlenségüket, de nekünk valamennyi adódó lehetőséget meg kell ragadni, és a közösség érdekében együtt kell működnünk, akikkel csak lehet.
Az aktuális közéleti kérdéseket a korabeliekkel párhuzamba állító előadás után megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesettek hősi emlékművét, amelynek talapzatára az EMNP megyei elnökségének nevében, majd a szalacsi szervezet nevében helyezték el az emlékezés koszorúit. Az eseményen közreműködött a szalacsi Örökzöld Asszonykórus és a köröstárkányi Lőrinc Boglárka alkalomhoz illő szavalattal.
Az Országgyűlés 2010-ben június 4-ét, a trianoni tragédia évfordulóját a Nemzeti Összetartozás Napjának nyilvánította. Ennek szellemében kerültek átadásra azon elismerő oklevelek is, amelyekben azok az önkéntesek részesültek, akik segítséget nyújtottak az országgyűlési választások alkalmával a levélszavazatok begyűjtésében. Az oklevelet Mile Lajos Magyarország kolozsvári főkonzulja, Tőkés László, az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke látta el kézjegyével. Az április 8-ával zárult munka eredményeként a Néppárt és az EMNT irodái és önkéntesei Bihar megyében több mint tízezer levélszavazat célba juttatásában segédkeztek, melynek mintegy felét Nagyváradon adták át az állampolgárok. Ezzel a Néppárt ismét bizonyította, hogy a legrégebbi, legmegbízhatóbb és leghatékonyabb partnere a magyar nemzetpolitikának, illetve a bihariak is komoly részt vállaltak a nemzeti erők által elkezdett munka folytatásához szükséges felhatalmazás megadásában.
A megemlékezést követően sor került még a megyei szervezet rövid gyűlésére is. A délutánba nyúló rendezvénynek a helyi református gyülekezeti ház adott otthont.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
