Budapesten mutatkozik be az Érmellék
Szerdán nyitotta meg kapuit a 78. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár (OMÉK), amelyen az Érmelléki Gazdák Egyesülete immár harmadik alkalommal képviselteti magát. A budapesti esemény idén is Földművelésügyi Minisztérium, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) társszervezésével jött létre, amelyre 969 kiállító nevezett be. Az OMÉK a legrégebbi és a legrangosabb magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari seregszemle, amely néhány éve már nemcsak az ország határain belüli, hanem a Kárpát-medencei magyar gazdák vására és kiállítása. A Kárpát-medencei gazdaszervezetek mintegy 400 négyzetméteren 122 termelővel mutatkoznak be, határon túli élelmiszer-különlegességekkel és egyéb termékeket vonultatva fel.
A szeptember 20–24. között megrendezett vásár elsődleges célja ezúttal is, hogy szakmai szempontból mutassa be a fejlett, hatékony, környezettudatos vállalkozásokra, családi gazdaságokra, kis- és őstermelőkre épülő mezőgazdaságot, és megismertesse a szakmával és a nagyközönséggel annak értékeit, eredményeit.
A kiállítás kistermelői koncepciója ezúttal nem Magyarország nagyrégióira épül, idén ugyanis a szervezők a kistájakat tájegységenként jeleníti meg: a Hajdúság, a Nyírség, a Balaton-felvidék, a Jászság, a Kiskunság, a Nagykunság, Palócföld, Mezőföld stb.
Hangsúlyosabban jelennek meg a határon túli térségek és termelők is, hiszen a külhoni magyarság mintegy 70 százaléka vidéken él, közel egyharmaduk részben vagy fő foglalkozásként folytat mezőgazdasági tevékenységet.
A 78. OMÉK alkalmat biztosít számukra, hogy bemutatkozhassanak a nagyközönség előtt, illetve kapcsolatot alakíthassanak ki a szakma valamennyi fő anyaországi szereplőjével.
A vásár és kiállítás szerdai ünnepélyes megnyitóját követően Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a vásár idei partnerországát, Japánt képviselő Masaaki Taniai agrárminiszter-helyettes kíséretében végiglátogatták a kiállító Kárpát-medencei egyesületek standjait, ahol ki-ki termékei javát kóstoló formájába is bemutathatta. Japán egyébként a magyar élelmiszerexport első számú ázsiai felvevőpiaca, ezért különösen fontos és értékes a távol keleti ország jelenléte az OMÉK-on.
Nyitóbeszédeikben Fazekas miniszter épp úgy, mint házelnök úr egyaránt kiemelték, hogy ma már a magyar mezőgazdaság a nemzetgazdaság húzóágazatának számít, mely képes jó minőségű termékeit a világ mintegy száz országába exportálni. Szintén kiemelésre került, hogy a biotermékek ügye, a környezettudatosság és a génmódosított fajták tilalma kiemelt fontosságú a következő időszakban is. Maga Kövér László házelnök hosszasan időzött az érmellékiek standjánál, ahol Csomortányi Istvántól, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetőjétől és Zatykó Gyulától, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnökétől tájékoztatást kapott a borvidék helyzetéről és gondjairól.
A kárpát-medencei kiállítói részleg főszereplője az érmelléki borvidék
Az érmelléki gazdák termékeinek prezentációja mellett idén a kistérség boraira tevődik a hangsúly, hiszen az ÉGE az érmelléki borvidék kiemelt bemutatására kapott felkérést. A gazdag borfelhozatal öt borosgazdának köszönhető. Az érmelléki borok hírét a bihardiószegi Heit- és Rittner- pincészetek, a székelyhídi Czapp-pincészet, az érmihályfalvi Hegedűs-pincészet és az érbogyoszlói Galea-pincészet népszerűsítik a pénteki és a szombati napokon szervezett borkóstolókon. A tájegységre jellemző módon eslősorban fehér borok kerülnek bemutatásra, közöttük is a legnagyobb érdeklődésre számot tartó bakator fajtából készültek. Külön érdekesség a Hegedűs-féle tüdőszínű bakator, de szintén érdekesség a Bogyoszlóban termett kadarka, továbbá muskotályok, veltelinik és szürkebarát és más fajták viszik a borvidék jó hírét. A borbemutatóknak egy külön erre a célra készült és kiállított borospince ad otthont.
Közismert, hogy az Érmellék szőlőtermesztésre alkalmas klímája révén mindig remek bortermő vidék volt. Bihardiószegen állami királyi vincellériskola (az országban az első) is működött. A Zichy-uradalomból még a kínai császár udvarába is jutott a nedűből. Bihardiószegen és Szalacson szinte annyi volt a pince, ahány ház a faluban. A dombokba mélyesztve ma is hatalmas borházakra, borőrzőkre lehet bukkanni. Ezekben a 600-800 akós hordók sem mennek ritkaságszámba, egy részükben ma is tárolják még az érmelléki dombok levét.
Az Érmellék néprajzi értékeinek megmentésén fáradozik Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos, akinek felbecsülhetetlen múltmentő munkája Partium-szerte ismeret és aki, jelenleg is három szalacsi borospince eredeti állapotába való visszaállításán dolgozik. A budapesti vásáron az Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE) az általa átmentett régi tájjellegű borászati eszközökből állított össze kiállítási anyagot, amely a stand egyik külön látványosságát képezi. A látogatóknak a lelkes érmelléki önkéntesek be is mutatják ezeket az eszközöket, a lihut (fából fémdongákkal összeillesztett tölcsér), a fertályost, a fickót, a csobolyót, a kármentőt (szintén fából fémdongákkal összeillesztett edények) és társaikat.
Természetesen a borokon kívül a tájegység kistermelői is felvonulnak termékeikkel – sajtfélékkel, szörpökkel, kertészeti termékekkel, mézfajtákkal, mézeskalácsokkal, hidegen sajtolt olajokkal, fűszerpaprikával és egyéb minőségi biotermékekkel, amelyek az érmelléki Búzavirág márka alatt futnak.
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetségét (EMGE-Szövetsége) alkotó tagszervezetek zöme, Háromszéktől Máramarosig, szintén részt vesznek a vásáron, ki-ki a maga jellegzetes termékeivel. Míg az érmelléki gazdák standjánál a Váradi Dalnokok és Bakator zenekar fogadja majd az érdeklődőket, addig az erdélyi gazdák egy valódi székelykaput szántak a vásár színfoltjának, amely az OMÉK lezárultával Földművelésügyi Minisztérium épületében lesz kiállítva. A rendezvény helyszíne ebben az esztendőben is a Hungexpo Budapesti Vásárközpont és a Kincsem Park területe.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete
Budapest, 2017. szeptember 21.
