Csomortányi István: „Megbocsájtani lehet, de felejteni soha!”

Csomortányi István: „Megbocsájtani lehet, de felejteni soha!”

A köröstárkányi vérengzésre emlékeztek

Nagypénteken volt száz éve annak, hogy a Bihar megyei, Fekete-Körös völgyi Köröstárkányban a falura rontó román katonai és félkatonai alakulatok, valamint a hozzájuk csapódó környékbeli fegyveres románok kilencvenhárom helybéli magyar polgári lakost mészároltak le. A szomszédos Kisnyégerfalván szintén kivégeztek tizenhét teljesen ártatlan magyar civilt. Erre a tragédiára emlékeztek április 19-én: a Pro Tharkan civil szervezet koszorúzást tartott a köröstárkányi emlékfalnál, az eseményen pedig jelen volt és beszédet mondott Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is.

„A mi centenáriumunk nem az örömről szól: ha visszatekintünk az száz évvel ezelőtt történtekre, akkor a kárpát-medencei, erdélyi, partiumi és köröstárkányi áldozatokra, elődeink szenvedésére gondolunk. A múltban történteket meg lehet bocsájtani, de elfeledni azokat nem szabad” – kezdte beszédét Csomortányi István. A Néppárt elnöke hozzátette: míg Nagyváradon a többség katonai parádé közepette ünnepli az impériumváltást, addig a világ magyarsága a tanácsköztársaság rémtetteire és az első világháború véráldozataira emlékezik. „Köröstárkány száz évvel ezelőtt a teljes Magyarországot jelképezte – a korabeli áldozatokkal és eseményekkel együtt. Az itt lakók mindig is híresek voltak kitartásukról, igazság- és munkaszeretetükről, s ennek lett eredménye a falu száz évvel ezelőtti kifosztása, valamint a lakosság lemészárlása. Ehhez hasonlóan – az első világháború után – Magyarországot is azért büntették meg oly kegyetlen módon a nyugati nagyhatalmak, mert az olyan gazdasági erőt jelentett, melytől Nyugat-Európa – saját pozícióját féltve – meg akart szabadulni” – jelentette ki Csomortányi. Beszéde végén a pártelnök rámutatott: a magyarság szellemi kútfőmérgezése mind a mai napig zajlik, elég csak arra a színdarabra gondolni, melynek épp a véres események száz éves évfordulóján lesz a bemutatója, s mely nem kevesebbet állít, minthogy a múltat végképp el kell feledni, s ha erre képtelenek vagyunk, úgy épp e vélt maradiságunk lehet minden jelenkori problémánk okozója. „A tárkányi népirtás időpontja szimbolikus tartalommal bír. A feltámadás ünnepét megelőző borzalmakra kötelességünk emlékezni és emlékeztetni, hangsúlyozva, hogy a magyarságunk melletti következetes kiállás, valamint az igazság kimondása lehet az egyetlen megoldás, mely kiutat jelenthet jelenlegi helyzetünkből” – mondta Csomortányi István.

Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája

Facebook