Dióverő Nagyvásár Érmihályfalván, avagy csapjunk a lecsóba!

Dióverő Nagyvásár Érmihályfalván, avagy csapjunk a lecsóba!

Kezdeném azzal, hogy megalakulása óta ennek a rendezvénynek már annyi változata volt, hogy a mihályfalviak csak kapkodják a fejüket, hogy most éppen hol tart a Megéneklünk Románia-féle csődületekben „edződött” polgármesteri elme. A Dióverő Szíp Napoknak is, mely kezdetekkor inkább a kulturális programok előtérbe helyezésére fókuszált, Nyakó József volt a kiötlője, hasonlatosan a Nyíló Akác Napokhoz, bár mintegy tíz esztendővel ezelőtt még csak a Bihar megyei RMDSZ kulturális bizottságában jeleskedett, mint az utód-kommunista kultúrforradalom átörökítője.  A Dióverő Nagyvásárnak nevezett csődületre (idén szeptember 28–30. között kerül sor) a hivatal kultúremberei nem egyszer javasolták már a város nevét adó Mihály nap apropóján, ha úgy is mindig szeptember végén ejtik meg a szóban forgó sátoros ünnepet, legyen Szent Mihály-napi vásár, vagy fesztivál, vagy akármi a neve, de ez nem fért bele e maocetungi örökségbe.)

Olvasom hát az idei Dióverő Nagyvásár programját, amely ezúttal átalakult egy féle háromnapos mezőgazdasági szakmai fórummá, gazdatalálkozóvá, megfűszerezve pár fesztiváli lecsóba illő, amolyan mindenfélével, amire a kicsit igényesebbek máris lapoznak. Olvasom és felfedezni vélem, hogy Erdély- és Partium-szerte csak a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete létezik.

Az uniós pénzből támogatott mezőgazdasági szakmai fórumra, annak ellenére, hogy állítólag szaktárcai szintű találkozó is zajlik majd szombat délután (román és magyar részről), még véletlenül sem hívták meg sem az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségi képviseletét, sem a közelebb eső és elérhetőbb Érmelléki Gazdák Egyesületének valamelyik tótumfaktumát, annak ellenére, hogy ezek civilszervezetek. Eredetileg tervben volt ugyan valami hasonló, mert Nyakó József polgármester oda is vetette az érmelléki gazdaegyesületnek, hogy jöjjenek ötletekkel, de mint a programból kiderült, pártvonalon (is) fut a dolog, ugyanis a szervezők sorát a helyi RMDSZ-szervezet zárja, egyik fővédnöke pedig Cseke Attila RMDSZ-es román szenátor. Így a hozzájuk közelállókon kívül más nem rúghat labdába, a gazdapalettán sem létezik más, ha nem a vezérpárt égisze alatt húzódik meg.

A pályázaton nyert uniós suska pedig hivatalosan nem is erre a rendezvényre lett kiutalva, de erre még érdemben visszatérünk, ha netán szükséges lesz a dolgok mélyére ásni.

Szajkózni azonban  szajkózzák zavartalanul tovább (minden nyilvános fórumon) a kirekesztésre ítéltek névsorát, „a gazemberekét”, mely módszerek évtizedeken keresztül a kommunisták eszköztárát gyarapították. Nem is lehet várni ilyen gyökerekkel rendelkező pártagságtól egyebet. Harminc-negyven éves beidegződéseket nehezen lehet levetkőzni.

Amúgy, jut eszembe… az RMDSZ helyi szervezetének a kirekesztő-megosztó politikája odáig fajult már Érmihályfalván, hogy az idei Nyíló Akác Napok hivatalos megnyitó ünnepségére tervezett grandiózus össznépi fogadásra meghívott Kárpát-medence legjobb prímása és zenekara csak néhány betévedt testvértelepülési képviselőnek, a pincéreknek és a polgármesternek bazseválta az ugróst. Amit egyébként a következő tanácsülésen szóvá is tett a maga döntéseiben megingathatatlan elöljáró. Mi több, nem csak elvtársait a pártban marasztalta el, de bosszúságában a polgári oldalra is kiborította haragjának poharát, akik „folyamatosan kivonják magukat” (értsd még egyszer: kivonják magukat!) az ilyen „saját klikkje is unja már” kötelező macerából.

Végül, de nem utolsó sorban még egy varjú vesztette dió sem utal az esemény jellegére. Mihályfalván ugyanis nem honos a dió, elvétve akad egy-egy diófa az udvaron vagy a szőlőskertben. A város ex-vezetői (bár részben most is ugyanazok, csak most éppen a Nyakó határozat-tervezeteit legalizálják és nem a Kovács Zoltánét, még meg-megadták a módját egy-egy kosárnyi dióval vagy diós kaláccsal a megnyitókon. (Az idei programban egyetlen dióverésre utaló hagyományos bemutató sem szerepel.)

Lesz viszont újabb örömfőzés, amit már két-háromhetente úgy is megejtenek, mi több, 56-ról is megemlékezik a bolsevista gyökerekkel rendelkező párt, sőt, ami mindent visz, szombaton 10 órai kezdettel a polgári és kisebbségi jogok sárba tiprásáról és a személyi kultuszról szólnak majd a történelmi reflexiók…

Érdeklődéssel várjuk.

Sütő Éva

(Fotó: Dióverő Szíp Napok 2009 – archív)

Facebook
Érintő hírportál