A Gizella hengermalom és a Glück család története dióhéjban
Glück Benő a régi Bihar vármegye malomiparában és kereskedelmében igen jelentős szerepet játszott. 1871-ben született Tokajon. 1900-ban jött az Érmellékre, 29 évesen.
Érmihályfalván, „a nagy búzatermő vidék” központjában egy minden tekintetben modern hengermalmot épített fel. A malom mind méreteivel, mind őrleményeinek minőségével messze kimagaslott a környék malmai közül. A kétemeletes épületben a legmodernebb berendezéssel napi háromvagonnyi őrlési képességgel bíró műmalmot létesített, amellyel a környék összes lisztszükségletét ellátta és exportőrlésre is berendezkedett. A Gizella malom 1936-ban leégett. Az épületet Glück József, Glück Benő fia építtette újjá, de nem malomként üzemeltette, hanem porcelángyárat létesített benne. Tányérokat, csészéket, egyszerű, de jó minőségű használati tárgyakat gyártottak itt, 80–120 munkást foglalkoztatva. Mivel a kaolint messze vidékről kellett hoznia, a vállalkozás nem volt nyereséges, ezért újra malommá és olajütővé alakították át. Jó minőségű olajt sajtoltak, de biztosították a környékbeliek számára a lisztet is.
Glück Benőnek hét gyermeke volt, közülük József és Endre vezette az üzemet a 30-as években. Ella lánya 30 évesen meghalt, Ödön fia mérnök lett Marosvásárhelyen, Ilona lánya férjhez ment, László textil-technikus Mária húgával 1945 után Kanadában telepedett le.
Kovács Rozália / www.helytortenet.hupont.hu
