Szent László az összekötő kapocs a múlt és a jövő között – hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi Szent László Napok
A Szállnak a pávák című népzenei és néptánc összeállítással nyílt meg június 19-én, hétfőn ünnepélyes keretek között az immár ötödik alkalommal megszervezett nagyváradi Szent László Napok – az ünnepi köszöntőket követő produkcióban a Magyar Állami Népi Együttes és a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei léptek a Szigligeti Színház színpadára.
A nagy számban összegyűlt közönséget Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője köszöntötte. Mint felszólalásában felidézte, ezelőtt négy évvel egy maroknyi, a közönségért tenni akaró váradi indította útjára a Szent László Napokat, ami már indulásból „több volt, mint az addig megtartott gulyásfesztiválok mindegyike”, s bár történt kísérlet a szervezők munkájának elgáncsolására, sikerült maguk mellé állítaniuk a nagyváradi polgárokat. Azóta pedig évről évre többen ismerték el a kulturális fesztivál létjogosultságát, és csatlakoztak partnerként vagy támogatóként a szervezők mellé. A Szent László Napok ma már a hivatalos városimázs része, a városháza is támogatja, sőt népszerűsíti az eseményt.
Párhuzamot vonva az elmúlt napok történéseivel Zatykó Gyula kiemelte: néhány napja szintén egy maroknyi ember indította útjára a Szent László-tervet, és reméli, éppen akkora sikerrel járnak, mint a Szent László Napok.
Magyarország kormánya nevében dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üdvözölte az egybegyűlteket. Emlékeztetett, szent királyunk trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László évének nyilvánította a 2017-es esztendőt. „Nagyváradot mindig is jellemezte a kiállás, az értékek megőrzése és az újrakezdeni tudás, így lett újra magyar felsőoktatás a Partiumi Keresztény Egyetemen, így védték meg a várost lakó reformátusok és katolikusok, magyarok és románok a kommunizmus által lerombolni kívánt Szent László-templomot, így lett a régi helyett új Szent László-hermája a 19. században a városnak, és így újul és szépül meg folyamatosan Várad terebélyes vára. Ezzel a lelkülettel szervezik meg a civil erők a Szent László Egyesülettel a Szent László Napokat immár ötödik alkalommal. Örvendetes, hogy a Szent László évében, Váradon, nagy királyunk emlékét idézve egy teljes heti rendezvénysorozat megnyitásaként együtt mondhatjuk ki, hogy Szent László a mi királyunk” – fogalmazott Szilágyi Péter, élménydús, tartalmas és népes Szent László Napokat kívánva a szervezőknek és az érdeklődőknek.
Dr. Papp László, Debrecen polgármestere többek között arról beszélt, hogy a megnyitógála előtt állapodott meg Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, hogy a Körös-parti város támogatja, hogy magyarországi testvérvárosa 2023-ban Európa kulturális fővárosa lehessen, s megígérte, hogy ha Várad pályázik, ők is mellé állnak. „Kulturális fővárosként olyan kulturális programot szeretnénk megvalósítani, ami a határ két oldalán élők kulturális kapcsolatait, a magyar–román kulturális együttműködés értékeit is képes lesz hitelesen bemutatni Európa számára. Büszkének kell lennünk arra a kulturális kincsre, amely a Kárpát-medencét jellemzi, amelynek sajátossága a nemzetiség sokszínűség, és ennek erős támasza lesz Debrecen és Nagyvárad” – szögezte le Papp László, aki szerint Szent László arra is taníthat minket, hogyan gyarapítsuk egymást saját értékeinkkel és azok továbbadásával. „Kívánom, hogy az előttünk álló Szent László Napok erősítsék a váradi magyarságot, segítsék a megértést a magyarok és románok között, és erősítsék Debrecen és Nagyvárad együttműködését” – fogalmazott.
A két város közötti megállapodásról Ilie Bolojan váradi polgármester is beszélt. De ezt megelőzően azt emelte ki, hogy a Szent László Napok egyszerre a nagyváradi magyarság és a város ünnepe is. Kiemelte, a váradi magyarok iránti tiszteletből érkezett a megnyitóra: egyrészt azért tiszteli a magyar közösséget, mivel több száz éven keresztül megteremtették Várad mai képét, a mai belváros nagyrészt nekik köszönhetően néz ki úgy, ahogy ma kinéz, másrészt azért, mert a ma itt élő, a város lakosságának mintegy 25 százalékát kitevő magyarság számottevően hozzájárul a város gazdasági és kulturális életéhez. Megköszönte ugyanakkor a Szent László Napok szervezőinek mindazt, amit a városért tesznek. Debrecen kulturális fővárosi pályázatának támogatása kapcsán pedig megjegyezte, reméli, hogy Debrecen Nagyvárad és a város magyar közösségének partnere lesz, és hozzájárul a nagyváradi magyar közösség identitásának megőrzéséhez.
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke – idézve Zatykó Gyula főszervező néhány nappal korábbi nyilatkozatát – szólt arról, hogy Szent László személyisége összeköti a magyarságot, a határ két oldalán élőket, illetve a magyarokat és románok, majd hozzátette: a lovagkirály nem csak térben, hanem időben is összeköt mindazokkal, akik hozzá hasonló értékalap mentén alakították a nemzet sorsát. „Bízom benne, hogy mi is méltóak leszünk erre, utódaink elmondhatják, hogy a Szent László-terv megvalósult, a Szent László-terv erőt tudott adni a nagyváradi, a partiumi magyarságnak, kösse össze Szent László személye a múltat a jövővel is – ezt kívánom Önöknek” – fogalmazott Németh Zsolt.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke, európai parlamenti képviselő házigazdagént szólt az egybegyűltekhez, megköszönve a szervezők munkáját. „Hinnünk kell, hogy Szent László királyunk mostani, megromlott állapotunkban, eme újkori próbás időkben is a segítségünkre lehet, és segítségünkre siet” – fogalmazta meg. Emlékeztetett, hogy az elmúlt héten a prefektúra támogatásával, a város, a megye, a vállalkozói, valamint a civil szféra és az egyházak képviselői közös dokumentum aláírásával szövetkeztek Bihar megye fejlesztése és felemelése érdekében. Hozzátette: az aláírók között is jelen levő néppárti politikusok, más polgári közszereplőkkel együtt ezzel párhuzamosan meghirdették a Szent László tervet. Tőkés László szerint a városalapító lovagkirályról elnevezett terv tulajdonképpen a váradi Kiáltó szóként is értelmezhető, a magyarság talpraállítása, megerősítése és felemelése a cél.
„Már-már válságos helyzetünkben, váradi népünk vészes megfogyatkozása és elerőtlenedése idején a megoldás és a kiút számunkra semmiképpen nem a kivándorlás vagy az önfeladó beolvadás, hanem az itthon, szülőföldünkön való megmaradás, melyre Szent László királyunk erejével, hitével és oltalmával szövetkeznünk szükséges” – fejtette ki Tőkés László. Mint részletezte, a meghirdetett, rövid- és hosszú távú stratégiai fejlesztési terv jelképes célzattal egyebek mellett Szent László királyunk lovasszobrának a tervét is tartalmazza. Az EP-képviselő szerint ugyanakkor az is megfontolásra méltó, hogy Nagyvárad ünnepét tegyék át Szent László napjára a jelenlegi, magyarokat és románokat egymástól elválasztó városnap helyett. „Közös múltunk vállalásával jövőnket is közösen, egymással testvéri összhangban alakíthatnánk” – vallja Tőkés László.
A beszédek között népdalcsokorral örvendeztette meg a közönséget Kiss Adrienn Lívia, akit a Fölszállott a Páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató versenyből ismerhetünk, amelynek legfiatalabb énekeseként középdöntőig jutott 2015-ben.
Az estet pedig a Hagyományok Háza által összeállított, Szállnak a pávák című produkció zárta, amelyben a Magyar Állami Népi Együttes és a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei többek között bukovinai, magyarbődi, csíki, vajdaszentiványi, kalotaszegi, szilágysági, illetve mezőségi táncokkal kápráztatták el a nagyérdeműt.
A Szent László Napok sajtóirodája
