Hol van, hol nincs disznó pestis
Az elmúlt napok hol van, hol nincs disznó pestises fekete komédiáját követve, ismét bebizonyosodott: a félretájékoztatásban meg a fű alatti intézkedésekben már nemcsak a pártideológia játszik szerepet, de gazdasági érdekek is jócskán párosulnak az egész felelőtlen hercehurcával, bár ezzel szinte semmi újat nem mondtunk.
Olvasva, hallgatva a magyar és a román média múlt heti disznó pestises hajcihőjét, és áteresztve a józan ész filterén, kiderül, a rettegett kórság azokon a településeken üti vagy nem üti fel a fejét, ahol valamilyen gazdasági érdekek játszanak közre. Vagyis aki jó helyen tejel és főleg eleget, elérheti, hogy a konkurens ipari méretű disznóhizlaldában vagy a nagyobbacska magánfarmokon „elterjedjen” a nyavalya. S ha már itt tartunk, van az a pénz, hogy ahol valóban megjelenik, „csendben is el lehet intézni”, hogy a fertőzött állományt megtisztítsák, karanténba tegyék, és ne kerüljön napvilágra az eset. Romániában, mint minden, ez is csak pénzkérdés.
Hogy esetleg tovább terjed a szomszéd településre és megdöglik a szomszéd kecskéje (disznaja) is, hát kérem szépen, Romániában élünk, nálunk már csak így megy ez – szokta mondogatni hasonló kardinális kérdésekben Nyakó József érmihályfalvi polgármester.
S hogy ki kinek szól le vagy fel, és honnan számítva igaz a (rém)hír, nem tudni, de tény, hogy miután Szalacson az állatorvosi asszisztens jelezte, hogy Szatmár felől ott áll a megye küszöbén a kórság, másnap juszt is rémhírnek lett nyilvánítva Mihályfalván a figyelmeztetés (ez is). S hogy megyei ukázra történt-e, vagy csak Nyakó József buzgólkodott kicsit amolyan jó kis átkosbeli retorika szerint (mint mindig), már lényegtelen. Tény hogy erősen megkérdőjelezi a ügyhöz való komoly hozzáállását.
Bizonyíték erre, hogy a hír lenullázását követően alig aludtunk kettőt-hármat, a mihályfalvi önkormányzati hírportál szerint is „kitört” a megyében a afrikai disznó pestis, sőt Vedresábrányban és Apátkeresztúron is tízesével pusztultak a sertések (a Digi24 szerint 57 darab), mi több, Érolasziban is észleltek gyanús eseteket.
Szóval nagy felelőtlenség a sertéstenyésztőkkel szemben „a van kórság, nincs kórság” alapú zsonglőrködés. Legyen az akár a helyi kis „gyevi bírók” vagy az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) részéről.
Mert nem kell elfelejteni, hogy minden intézmény és hatóság élén pártkönyvfüggő vezetők állnak, akik csak ott ellenőriznek, ahol „szabad” és ahol „lehet”. Ennek függvényében „igazak” vagy sem a hírek.
Sütő Éva
