A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarországról felkerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség program listájára

A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarországról felkerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség program listájára

Az UNESCO 2003-ban indította el a Csillagászat és Világörökség programot,  hogy csokorba gyűjtse azokat a világörökségi helyszíneket, melyeknek csillagászati vonatkozása is van, nem csak az épített és tárgyi emlékekre fókuszálva, de a még fennmaradt, a csillagos égbolthoz fűződő hagyományt is figyelembe véve (“Indigenous uses of Astronomy”). Az elmúlt 15 évben a listára felkerültek többek között a Stonehenge, a karnak-i Ámon-Ré templom és a Gízai piramisok. A csillagászati hagyománnyal rendelkező világörökségi helyszínek listáján többnyire a régmúlt emlékei szerepelnek (pl. Teotihuacan és Chichen-Itza Mexikóban) és nagyon kevés a még élő hagyomány helyszíne (pl. aboriginal tudás helyszíne: Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park Ausztráliában vagy az ománi öntözési rendszer csillagászati időzítése).

A Hortobágyi Nemzeti Park Bioszféra rezervátum és Ramsari terület 1979 óta, 1999 óta Világörökségi Helyszín, 2004-ben felvették a Natura 2000 listára, 2011-ben pedig bekerült a nemzetközileg jegyzett csillagoségbolt-parkok közé. Mindez fémjelzi a terület különleges természeti adottságait, amihez különösen gazdag kulturális értékek is társulnak, hiszen a rézkor óta nyílt legelőtáj, melyhez töretlenül fennálló pásztorkultúra kötődik. Ennek része a kulturális csillagászati örökség is. Hortobágy az eurázsiai sztyeppe legnyugatibb vége, ahol az ég és a föld találkozását semmi sem zavarja meg a horizonton és mesterséges fények sem halványítják el a csillagokat. A bolygók, a Hold és a Nap, valamint a csillagok, mint tájékozódást és időmeghatározást segítő égitestek alapvető szerepet játszottak az ősi nomád népek (akikről kurgánjaik és sok gazdag leletegyüttes tanúskodik) és az évezredek óta itt legeltető pásztorok életében, ünnep- és hétköznapjaiban, mítoszaiban, a tér és időbeli tájékozódásukban és az időjóslásban.

Mindez – bár töredékesen -, de továbbra is élő hagyomány, a pásztortudás, a pásztortudomány szerves része. Így a több mint 5000 éve érintetlen természeti és kultúrtájat beborító égi táj által inspirált gazdag égismeret, népi csillagászat egyedülálló, és olyan kiemelkedő érték és örökség, amit meg kell őrizni. Ehhez segít hozzá mostantól az is, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park 2018. őszén felkerült UNESCO-ICOMOS-IAU Astronomy and World Heritage listájára.

A listára való felkerülésben kiemelt szerepe volt Gyarmathy István csillagoségbolt-park koordinátor és Tolnay Zsuzsa világörökségi szakreferens kollégáinknak.

Fotók: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

(Forrás: denagy.hu)

Facebook
Érintő hírportál