Ismét a nyelvhasználati jogokról

CsomortányiIsmét a nyelvhasználati jogokról

Csütörtök délelőtt ismét a nyelvhasználati jogokról tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke.

Ezúttal is felemlítette a magyar nyelvhasználati törvény folyamatos semmibevételét, ami a magyar önkormányzatok esetében súlyos és elfogadhatatlan hozzáállás. Ezúttal is példaként említette Hegyközpályi község polgármesteri hivatalát, melynek titkárságán közérdekű adatok kikérésére iktattak volna be egy folyamodványt magyar nyelven, melyre a magyar anyanyelvű jegyző a hivatal pecsétjével ellátva írta rá, hogy a beadványt csak román nyelven vagy csak hivatalos fordítással fogadják el, holott a közigazgatási törvény a kevés nyelvhasználati jog egyikeként a magyar nyelvű beadványok iktathatósági jogát külön is említi. Hiábavaló a magyar nyelv használatáért vívott küzdelem, ha még a magyar vezetésű önkormányzatok sem tartják tiszteletben az erre vonatkozó közösségi jogokat.

Friss esetként említette az érmihályfalvi hivatalt is, ahol a jegyző a beiktatást követően húzta át az iktatószámot és érvénytelenítette a magyar nyelven íródott dokumentumot, mondván az ottani néppártos tanácsosnak, hogy „mit gondolnak a néppártosok, van nekik idejük lefordítani a magyar folyamodványokat és egyéb kérelmeket?”

A nyelvhasználati jogokat szabályozó 2001/215-ös számú közigazgatási törvény 19. cikkelye előírja, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvükön érintkezhetnek a hatóságokkal írásban és szóban egyaránt. Érmihályfalva 85 százalékban magyar lakta település, így annál inkább érvényesíteni kellene a törvény adta nyelvi jogokat. A magyar önkormányzatoknak kötelező módon magyar formanyomtatványokkal is kellene rendelkezniük minden ügyintézéshez. Ugyanannak a törvénynek az 50. cikkelye garantálja az állampolgárok azon jogát, hogy az önkormányzat valamennyi apparátusához magyar nyelven is fordulhatnak, ugyanakkor joguk van a saját anyanyelvükön megfogalmazott válaszra is.

Ugyanez a hanyagság és nemtörődömség jellemzi a bihardiószegi hivatalt is, ahol hasonló bánásmódban részesülnek mindazok, akik anyanyelvükön próbálják ügyeiket intézni.

Hasonló a helyzet a megyei, illetve a nagyváradi önkormányzatnál is. Ugyanezen törvény 39., illetve 50. cikkelye garantálja a tanácsülések napirendi pontjait magyarul közreadni, úgyszintén a tanácsi határozatokat is, sőt, az önkormányzatok honlapján is kötelező lenne magyarul feltüntetni minden közérdekű dokumentumot, amit sem a megyei, sem a váradi önkormányzat nem tart tiszteletben. Utóbbinak, bár van magyar formátuma, hézagos a dokumentumok megjelenítése.

Idetartozik, hogy a 2012-ben Kolozsvárról indult Da, poftiți! – Igen, tessék! kétnyelvűséget népszerűsítő programot, illetve magazint kampányeszközzé és bulvárrá silányították, amelyből gyakorlatilag propagandaanyag lett a 2016-os helyhatósági választásokra. Ez is tanúsítja, hogyan állnak a kétnyelvűséghez a magyar vezetőségű hivatalok. Ennek tükrében jogosan merül fel a kérdés, mit várhat a magyar ember a román önkormányzatoktól, ha Bihar megyében 24 magyar hivatalból egyik sem veszi komolyan az anyanyelvhasználati jogot, sőt ágálnak ellene – zárta sajtótájékoztatóját a Néppárt megyei elnöke.

Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája

Facebook
Érintő hírportál