A korábbi vezetésnek szavazott bizalmat a NAK küldöttgyűlése Budapesten

A korábbi vezetésnek szavazott bizalmat a NAK küldöttgyűlése Budapesten

Szerdán tartotta alakuló ülését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Parlament Felsőházi termében. A kamara vezetése változatlan: elnöke továbbra is Győrffy Balázs, alelnökei Éder Tamás, ifjabb Hubai Imre, Kis Miklós és Zászlós Tibor lettek a küldöttek döntése alapján. A határon túlról hét gazdaszervezet képviseltette magát, köztük az EMGE-Szövetség, ezen belül az Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE) is, Csomortámyi István vezetésével.

Magyarország egyetlen más nemzetnek sem lesz az „előkertje” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldöttgyűlésének alakuló ülésén.

A kormányfő szavai szerint a magyar gazdaságnak három kincse van: a magyar emberek, a föld és a víz. Ezek védelme és gazdagítása a mindenkori kormány elsőrendű kötelessége – hangsúlyozta. „A mi nemzeti egyszeregyünk úgy hangzik: ez a mi földünk, a mi munkánk, minket illet, és nekünk is kell, hogy hasznot hajtson” – mondta Orbán Viktor.

Van olyan ország – folytatta –, ahol óvatos becslések szerint a termőföldek egyharmada-fele külföldiek kezében van. „Áll a bennszülött földműves, és nézi, hogy a külföldi tulajdonos ugyanazt csinálja, amihez ő is ért. Áll a bennszülött földműves, legyint, majd szomorúan elmegy Spanyolországba vendégmunkásként epret szedni. Ez az, ami Magyarországon, legalábbis, amíg én vagyok a miniszterelnök, nem fordulhat elő” – fejtette ki.

Ugyanakkor a miniszterelnök a magyar jövő egyik oszlopának nevezte az agrárgazdasági kamarát, amellyel, mint mondta, vállvetve küzdöttünk, hogy a földet magyar tulajdonban tartsuk. Beszédében felidézte azt is: a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a polgári erők már húsz évvel ezelőtt összefogtak, hogy megakadályozzák – egy népszavazási kezdeményezéssel – az akkori kormány külföldieknek való földértékesítési terveit.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 2020-ig a lehető legmagasabb nemzeti forrásokat biztosítják a szarvasmarha-, a tej-, a juh- és a dohányágazatnak. Kiemelt figyelmet fordítottak ugyanakkor az EU által nem támogatott területekre is, ezért a baromfi- és a sertéságazat támogatása 2010-hez képest háromszorosára nőtt. Komoly kihívásnak nevezte viszont az agrárnépesség elöregedését. Ezért igyekeznek segíteni a fiatal és szakmailag felkészült termelőket vállalkozásaik fejlesztésében.

Orbán Viktor beszéde végén közölte: a kabinet 9 milliárd forint támogatást ad a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának szakmai tájékoztatási programra és az országos jégkárvédelmi rendszerre. Magyarország alapjaiban mezőgazdasági ország, ezért az agráriumnak húzóágazatnak kell maradnia. „A magyar agrárium megerősítése Magyarország szuverenitásának és függetlenségének sarokköve. A magyar gazdák a magyar függetlenség és a magyar szabadság legfőbb őrei, márpedig ezen múlik a jövő” – zárta szavait a kormányfő. Az alakuló ülés zárásaképpen egy-egy kézfogással üdvözölte a határon túlról érkezett gazdaszervezeteket is.

Az alakuló ülésen felszólalt Jakab István a Magosz elnöke is, aki hangsúlyoszta: a Magosz évtizedeken keresztül – szövetségeseivel együtt – a korszerű agrár- és élelmiszergazdaság, az élhető vidéki élet feltételeinek megteremtéséért dolgozott, és ez beteljesült.
A Fidesz és a Magosz közötti kapcsolat azonos értékrenden alapuló erős szövetség – emelte ki a Magosz elnöke.
Jakab István elmondta: az agrárkamarai választáson a Magosz 17 szervezettel fogott össze, az összefogás lefedte a teljes magyar agrár- és élelmiszer-gazdaságot, valamint a -kereskedelmet is.

Győrffy Balázs, a kamara újra megválasztott elnöke elmondta: a kamarai tagság képviselőinek azon döntése, hogy a korábbi vezetés kapott újra bizalmat, alapot ad arra, hogy a megkezdett konstruktív munka folytatódjon. Az elmúlt négy év eredményeit sorolva kiemelte a falugazdász-hálózat újjászervezését, az őstermelői igazolványok rendszerének átalakítását. A NAK sikeresen működött közre az uniós források elérésében – mondta az elnök, aki szerint ennek is köszönhetően javult az élelmiszeripari szereplők helyzete. Munkájuk eredményének tartja, hogy több területen csökkent az áfa, akárcsak az országos jégkár-mérséklő rendszer kiépülését is. Fontosnak nevezte, hogy a kamarai tagok a hosszú távú gazdálkodási stabilitás érdekében saját földterületen gazdálkodhassanak. Ezt a lehetőséget biztosította A földet a gazdáknak program – jegyezte meg.

A Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége, ezen belül az ÉGE több éve működik együtt a NAK-al, egyik közösen szervezett akciójuk a Magyarok Kenyere program, illetve a Földművelésügyi minisztérium kezdeményezésére elindított falugazdász hálózat, amelynek közös kiépítésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tapasztalata nagy szerepet játszik.

Az Érmelléki Gazdák Egyesülete

Facebook
Érintő hírportál