Lelketek lehet a jászol

Lelketek lehet a jászol

Sötét van és hideg.

És mi várjuk, hogy megszülessen a fény. A Fény a lélekmeleg istenfiú, aki megment minket a sötétség démonaitól.

Várjuk őt, bár a modern káoszban lassan a szmog és a színes neonfények eltakarják sokszor már a lelkeket is. De ez a szép várakozás ott pislákol a lelked mélyén, és mivel ugye a szem a lélek tükre, kitekint belőled a világba.

Ez a Fény, a te istenszikrád. Mélyén a krisztusmagzat szeretettel… itt a modern sötétben. Éltesd ezt a kis parazsat a sötét adventi periódusban is. Győzd le a modern, neonfényes sötétséget, láss túl a szmogfellegeken… Figyeld a világot, mert a sötétségben is ott lapul a jelenés, a jövő!

És most, mikor hideg van és sötét, most éleszd az istentüzet, a Szeretetet, mert a sötétben jobban világít az minden művi díszkivilágításnál. Jóság és emberség rőzséjével tápláld lelkedben az istenváró kis lángot, és hagyd, hogy a világ szenvedői, akik az utadba kerülnek, meglássák ezt a kis fényt, s engedd, hogy megmelegedjenek lelked melegében.

Ne menj el tétlenül, közömbösen senki mellett, akiről látod, hogy szenved. Legyen az egy kóbor kutya, egy árva cica, egy öreg koldus vagy egy éhes hajléktalan! Ne menj el szótlanul mellette! Adj neki egy darab kenyeret, szeretetet, lelket, s ezzel élesztgeted, élesztgetheted nap mint nap lelked istenszikráját ebben az apokaliptikus sötétségben. És minél erősebb ez a Fény a lelkedben, annál inkább elriasztja a sötétség gonosz szellemeit a közeledből. Jegyezd meg, nincs olyan, hogy kis segítség, bármilyen segítség, jóság, ha a lelkedből jön, ha megteszed, hatalmas fegyver, hatalmas fegyver a Gonosz ellen, s ez a fény erő: ami nemcsak annak jó, akinek adsz, hanem neked is, aki Isten nevében adhatsz!

Látod, vakon, süketen rohan, vágtat a világ, bábeli zűrzavarban, röhögő neoncifrás káoszban vergődik a modernnek mondott mulandóság. De te ne vergődj vele! Megteheted, hogy tápláld lelked kis istenmécsesét, mert ennek a tüze meleg, míg a cifra neonfényeké hideg, élettelen. Ne sajnáld hát a jó szót, a darab kenyeret, a csöppnyi istenszikrát azoktól, akik rászorulnak, s akiknek megadhatod! És hidd el, lelkedben akkor az adventi lángocska egyre erősebb lesz és méltó Fénnyel és emberség-erővel köszönti majd a megszületendő Szeretet Urát…

Mert akkor a te lelked lesz az a jászol, melyben életre kell Krisztus Király!

Szőke Mária / Reggeli Újság

 

Facebook
Érintő hírportál