Miről írt a Nagyvárad napilap 1941-ben?

Miről írt a Nagyvárad napilap 1941-ben?

Miután 1941 kora tavaszán a Szigligeti Társaság visszahelyezte az őt megillető helyre Szigligeti Ede szobrát, ez év nyarára egy másik, régen eltávolított szobor visszahelyezését is tervbe vették, mégpedig Kazinczy Ferenc egykori Érsemjénben álló szobrát. Történt ugyanis, hogy Szathmáry József érsemjéni református lelkész felkereste a társaság elnökét, akinek elmondta, hogy sikerült rálelnie a románok által lebontott és elszállított szoborra, mégpedig Zilahon. Az

miről írt 3Érmellék magyarsága körében mozgalom indult a szobor visszaállítása érdekében és arra kérték a Szigligeti Társaságot, hogy vállalja fel ezt a szobor visszaállításának ünnepségét is, már csak azért is, mert 1931-ben is az ő védnökségük alatt rendezték meg a Kazinczy Ferenc halálának századik évfordulóján az országos Kazinczy ünnepet.

Egy másik, korabeli írás  a bihardiószegi Kossuth-szobor és a Széchenyi- emléktábla visszaállításáról tudósítja az olvasót, a Nagyvárad c. napilap 1941. március 18-án megjelent számában.
Az értékes szobrot, amit a románok ledöntöttek annak idején, vitéz Lévay Géza és vitéz Tóth Sándor református tanítók, egykori diószegi lakosok, szabályosan „elloptak” és elrejtették a református templom orgonájában. 1941. március 15-én megrendezett ünnepségen az egykor elrejtett szobor visszakerült méltó helyére, szembe a nemrég felállított Országzászlóval. Az ünnepi beszédeket Fias Kálmán református lelkész és Nemes István római katolikus plébános mondták el, az egykori tanító Tóth Sándor pedig a Nemzeti dalt szavalta el.
Bodnár Sándor országgyűlési képviselő beszéde után megkoszorúzták a Kossuth-szobrot.
Aznap volt még egy hazafias ünnepség Diószegen. A községháza falára visszahelyezték a huszonkét éve eltávolított emléktáblát, amelyet gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, diószegi látogatásának emlékére emeltek.

A következő tudósítás  1941. június 4-én jelent meg a lapban, mégpedig az Országzászló avatásáról Érkörtvélyesen. A Balásy-kastély termeiben megrendezett ünnepségen megjelentek dr. Kölcsey Ferenc Szatmár vármegye főispánja, Fráter Jenő főszolgabíró, Daróczi Kiss Lajos az Erdélyi Párt Bihar vármegyei főtitkára, a Bay család és a báró Uray család tagja is.
A délutáni ünnepségen részt vettek a debreceni, szatmári és érmihályfalvi tűzharcosok küldöttségei is.
Az Országzászló előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, amikor a Nagykárolyból érkezett Gönczy Sándor református esperes és Szaniszló római katolikus plébánosa megáldották az emlékművet.
A Himnusz eléneklése után a község rangidős tűzharcosa Radványi Mihály tartalékos hadnagy, református tanító mondott beszédet. A hivatalos avatóbeszédet Szél Sándor az Ereklyés Országzászlós Megyebizottság nevében mondta el. A koszorúzás előtt a szervezők műsorral kedveskedtek. Kovács Manci alkalmi verset adott elő, a református férfikar Báthory József karnagy vezénylete alatt énekelt. Ármos Margit és Garnai Irma verset szavalt, majd a három esztendős, huszárruhás Bay Ferike mondott el egy versikét, akit a közönség percekig ünnepelt.
Végül Kovács Lajos református lelkész hivatalosan is átadta Kovács Elek főjegyzőnek az Országzászló emlékoszlopát, amit a jelenlévő egyesületek, közületek ünnepélyesen megkoszorúztak.

Farkas László

Nagyvárad

(Kép főoldal: az érkörtvélyesi Balásy-kastély 1941-ben. Kép 2. Érsemjén 1931.)

Facebook
Érintő hírportál