2014. április 26-án Kálmán Gabriella jogtanácsos, az Erdélyi Magyar Néppárt élesdi szervezetének elnöke tartott munkajogi tájékoztatást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács érmihalyfalvi irodájában. Mintegy ötvenen jöttek el, hogy meghallgassák a munkavállalással kapcsolatos fontos tudnivalókat, amelyeket a munkatörvénykönyv szabályoz. Szóba került például, hogy mire kell odafigyelni a munkaszerződések aláírásakor, milyen jogok és kötelezettségek érvényesek a felekre, a gyermekgondozási szabadság esetén milyen lehetőségek adottak, illetve milyen feltételek mellett kérhető a munkanélküli segély. Számos kérdés merült fel, amelyekre készséggel válaszolt a szakértő. Amennyiben lesz igény rá, az ingyenes szaktanácsadást meg fogják ismételni.
Napjainkban sok változásnak vagyunk tanúi és résztvevői akaratunkkal vagy akaratunkon kívül. Sokszor nehéz ezeket megértenünk, főleg amikor nincs elég információnk. Az információ erő, mely biztonságot nyújt számunkra.
Szeretnénk olvasóink segítségére sietni, és új rovatunkban ismertetni a törvények által előírt jogszabályokat egy olyan területen, amelyikben sokan érdekeltek: a munkaviszonyban. A megjelent cikkek alapján várjuk olvasóink kérdéseit, hozzászólásait, melyekre a lap hasábjain fogunk válaszolni.
A munkaviszony
A munkaviszonyt Romániában a 2003–ban érvénybe lépett 53–as számú törvény szabályozza, ismertebb nevén a Munkatörvénykönyv, mely a 2011- ben a 40-es számú törvény V. cikkelye alapján volt módosítva.
Mint bármilyen jogi viszony, felek között jön létre szerződés alapján.
A munkaviszony felei: a munkáltató és a munkavállaló. A munkaviszony keretében a munkavállaló egy meghatározott körbe tartozó feladatoknak a munkáltatónál irányadó munkarendhez igazodó, és a munkáltató utasításai szerinti ellátására köteles, a munkáltató pedig megfelelő munkafeltételek biztosítására, munkadíj fizetésére, valamint a munkaviszonyokra vonatkozó szabályokban előírt juttatások nyújtására vállal kötelezettséget. Tehát, mindkét félnek vannak jogaik és kötelezettségeik.
Munkaszerződés: a munkajogviszonyt keletkeztető jogi tény, csak munkaszerződéssel jöhet létre. Kell egy egybehangzó akaratnyilatkozat a felek részéről, hogy létrejöjjön.
Kiskorúak esetében (15 – 16 év) közjegyző által hitelesített szülői (vagy gyám) engedély szükséges a munkaszerződés létrejöttéhez. Ennek visszavonása – bármikor vagy bármelyik szülő/ gyám részéről – a munkaviszony megszűnését jelenti.
Tartalom: a feleket megillető, terhelő jogok és kötelezettségek összessége, melynek az alábbi kötelező elemeket kell tartalmaznia:
– felek neve, lényeges adatai;
– a munkajogviszony kezdő időpontja;
– személyi alapbér (min 850 lej bruttó), esetleg jutalékok;
– munkakör meghatározása: azoknak a feladatoknak az összessége, melyeket el kell végezni;
– munkavégzés helye: lehet állandó, illetve változó vagy otthoni;
– a munkaidő (napi 8 és heti 40 óra, kiskorúak esetében napi 6 és heti 30 óra);
– az évi szabadság ( min. 21 nap. Kiskorúak (15 –18 év), rokkantak esetében 21 nap + 3 nap pótszabadság);
– a fizetés napja ( Minden cég saját maga dönti el a fizetés dátumát. Kötelező viszont, hogy ez havi rendszerességgel történjen, és a munkaszerződésben fel legyen tüntetve);
– a próbaidő (max. 90 nap, vezető beosztások esetében 120 nap). A meghatározott időre kötött munkaszerződések esetében a próbaidőt a Munkatörvénykönyv 85. cikkelye szabályozza. Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem létezik próbaidő munkaszerződés nélkül!!
– felmondási idő (min. 20 munkanap egyéni elbocsátás valamint 20 munkanap a munkavállaló felmondása esetében is. Vezető beosztásban lévők esetében a felmondási idő 45 munkanap);
– más törvények vagy a kollektív munkaszerződésben meghatározott juttatások (pl. pénzbeli juttatások, tisztálkodási termékek, munkaruha, védőruha, tej, ásványvíz, élelmiszer- jegyek stb.);
– átirányítás, kiküldetés esetében való jogok és kötelezettségek a felek részéről;
– a munkáltató és munkavállaló jogai és kötelezettségei;
Fontos tudni, hogy a munkaszerződést egy nappal a munka elkezdése előtt kell megkötni.
És most lássuk a tartalmát:
A felek neve/elnevezése és adatai
A felek tehát a munkáltató( jogi személy) és munkavállaló ( fizikai személy).
A munkáltató fel kell tüntesse a következő adatokat: a cég elnevezése, székhelye, cégbejegyzési száma, adószáma, a céget képviselő személy neve és beosztása, akinek hatásköre alá esik a munkaszerződés megkötése.
A munkavállalónak a személyes adatai: név, lakcím, személyazonosító szám ( CNP), személyi irat száma.
A munkaviszony kezdésének dátuma és a munkaviszony időtartama
A munkaviszonyt lehet meghatározatlan vagy pedig meghatározott időre kötni . A meghatározott idő esetében a munkavállaló tisztában kell legyen azzal, hogy a munkáltató nem köteles az időtartamot meghosszabítani vagy esetleg meghatározatlanra átalakítani. Tehát, ha a szerződésben belefoglalt idő eltelik a munkaviszony automatikusan megszűnik.
Abban az esetben, ha a meghatározott időre megkötött munkaszerződés egy előzőleg alkalmazott személy munkaviszonyának a felfüggesztése miatt jött létre, a meghatározott munkaviszony megszűnik, amikor a felfüggesztés okai megszűnnek. ( Ezek az esetek általában a gyermekgondozási szabadságok, hosszabb fizetésnélküli szabadságok, hosszabb kiküldetések. Ilyenkor a munkavállalónak pótolnia kell a hiányzó személyt akinek meghatározatlan időre szól a munkaviszonya, de amikor a felfüggesztés okai megszűnnek, vagyis a helyettesített személy újra munkába áll, a meghatározott időre megkötött munkaszerződés megszűnik).
A munkatörvénykönyv 81–es paragrafusa szabályozza azokat az eseteket, amikor meghatározott időre megkötött szerződések megalapozottak:
– egy már alkalmazott személy helyettesítése, akinek a munkaviszonya fel van függesztve
– a munkavállaló termelésének ideiglenes növelése ( tehát több alkalmazottra van szükség egy meghatározott ideig)
– szezon tevékenység elvégzése ( inkább a mezőgazdasági munkákra, de az építkezésre is jellemző)
– amikor bizonyos törvény által megszabott feltételek miatt jött létre, mely szabályozza a hátrányos helyzetűek alkalmazását, bizonyos időre ( ezt külön törvények szabályozzák)
– olyan személyek alkalmazása, akik a munkába állástól számított 5 év után jogosultak a nyugdíjazásra
– nyugdíjasok alkalmazása
– más törvény által megszabott okok miatt, vagy pedig bizonyos projektek, szerződések, programok kivitelezésére.
A munkavállaló köteles a meghatározott időre megkötött szerződéses alkalmazottaknak a tudomására hozni, ha a cégen belül – a szakképesítésüknek megfelelő – új munkahely jön létre.
3. A fizetés
A fizetés a munkavállaló elvégzett munkájának a jutaléka.
Ez az összeg a munkaszerződésbe van foglalva és a munkáltató köteles kifizetni. A fizetés napja, általában minden hónap 15–e, de különben ezt minden cég maga dönti el, vagy pedig a Kollektív munkaszerződésekben van szabályozva. Mindenképpen a fizetés napja a munkaszerződésben fel kell legyen tüntetve.
A fizetés mellett a munkavállaló még adhat jutalékokat, étkezési jegyeket, biztosíthatja a szállítást stb., de ezek mint már említettem, a kollektív munkaszerződésekben vannak szabályozva, és mindenképpen a munkaszerződésben fel kell legyenek tüntetve.
A törvényhozó csak a minimálbér kifizetésére kötelezi a munkáltatót.
Jelenleg a minimálbér 2014. július 1-től 950 lej.
4. A munkakör meghatározása
A munkakör meghatározása: a munkavállaló szakképzetségének megfelelő beosztás.
5. A munkavégzés helye
Lehet állandó ( általában a cég telephelyén vagy valamelyik kirendeltségén), de lehet változó is ( ez inkább az autóvezetőkre, beszerzőkre jellemző).
Ugyanakkor a munkavégzés helye lehet külföldön is.
Ha külföldi munkahelyről van szó, akkor a munkavállalónak a tudomására kell hozni és a munkaszerződésbe kell foglalni a következőket:
– A külföldön eltöltött időtartamot;
– Milyen formában és milyen pénzben történik a kifizetés;
– Egyéb pénzbeli juttatások;
– Éghajlati viszonyok, legfontosabb munkajogi előírások, helyi szokások, amelyek esetleg veszélyeztethetik a szabadságát, életét;
– A hazatelepítés módja (esetenként);
Ezek a minimális információk, amit a munkavállalónak a tudomására kell hozni, de ezeket ki lehet bővíteni ( esetenként) ha a speciális törvények vagy szerződések ezt előírják. Ugye milyen sok új, érdekes, hasznos ( bár néha talán bonyolultnak tűnő dolgokat) tudtunk meg? Legközelebbi lapszámunkban folytatjuk a munkaszerződés tartalmának elemzését, mert még távolról sem értünk a végére.
Megjegyzem, hogy csak a legfontosabbakat próbálom kiemelni és a mindennapi nyelven elmagyarázni. Ha bárkinek van kérdése, szívesen válaszolok. Kérdezzenek bátran, mert ezek a dolgok mindenkit érintenek!
Kálmán Gabriella, jogász
2014 Április 27.
