Nagyváradon is megünnepelték a magyar kultúra napját

Nagyváradon is megünnepelték a magyar kultúra napját

„A magyar kultúra nemzettudatunk megerősítője”

A magyar kultúra napja rendezvénysorozat keretében, a Magyar Polgári Egyesület és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) szervezésében „A magyar kultúra nemzettudatunk megerősítője” címmel kulturális rendezvényre került sor a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében január 23-án.

Az ünnepi rendezvény Kölcsey Ferenc Himnusz című versével vette kezdetét, Meleg Vilmos színművész tolmácsolásában. A megjelenteket Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke, az est moderátora köszöntötte, kiemelve, hogy a trianoni döntés után szétszóratottságban élő magyaroknak a magyar kultúra az a közös kincse, amely minden magyaré, bárhol éljen a nagyvilágban, és amelyet minden magyar tehetsége szerint gazdagíthat.

Sajnálatát fejezte ki, hogy a hagyományossá vált rendezvény egyik kezdeményezője és egykori fő szervezője, a berettyóújfalui Porkoláb Lajos, a debreceni Megyei Népfőiskolai Egyesület elnöke betegség miatt nem tudott eljönni.

Ezt követően átadta a szót a berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Ház és Bihari Népfőiskola vezetőjének, Lisztes Évának, aki ismertette röviden a magyar kultúra előtt tisztelgő, a Nagyvárad és Berettyóújfalu közös szervezésében megvalósuló rendezvénysorozat tekintélyes múltját, hiszen immár 19. alkalommal került sor a megszervezésére. Ismertette a két ötletgazda és fő szervező szerepét, illetve azt, hogy kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek az akkor még rendhagyó határokon átívelő kapcsolatnak. A rövid beszéd után a berettyóújfalui Bajnóca Népdalkör moldvai és bukovinai népdalokat adott elő nagy sikerrel.

Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke, az EMKE alelnöke felelevenítette, milyen körülmények között indították el 2001. január 22-én a magyar kultúra napját megünneplő rendezvényt, amikor Biharország magyarságának két elszakított része először tudott együtt ünnepelni. Ismertette, hogy 15 éven keresztül Porkoláb Lajossal együtt voltak a rendezvénysorozat fő szervezői, de az utóbbi években már csak a civil eseményeket szervezik.

Bemutatta a Szacsvay Imre – Az 1848-1849. évi Országgyűlés mártírjai című tanulmánykötetet, amelyet Kedves Gyula és Pelyach István szerkesztett. A tavaly Budapesten az Országház Könyvkiadó által megjelentetett kiadvány az Országgyűlési Múzeum által 2017-ben megrendezett Szacsvay Imre tudományos emlékülésen elhangzott előadások írott változatát foglalja magába. A kötetben Melkovics Tamás Szacsvay politikai pályájának indulását, Kedves Gyula pedig az 1848-ban már népképviseleti alapon lebonyolított országgyűlési választásokat, illetve azt, hogyan került be Szacsvay a képviselőházba mutatja be. Pelyach István Szacsvay országgyűlési tevékenységét elemzi, Dobszay Tamás kitér a képviselőház jegyzőjeként végzett munkájára, Hermann Róbert pedig a Függetlenségi Nyilatkozattal kapcsolatban játszott szerepét taglalja.

A kötet hatodik, zárótanulmányát jegyzi Fleisz János, amely Szacsvay Imre emlékezetével foglalkozik. Ebben igyekezett tárgyilagosan bemutatni a Nagyváradon már 1867-től kibontakozó Szacsvay-kultuszt, aláhúzva fontosságát a nagyváradi magyarok nemzettudatának megerősítésében. A könyvet nem terjesztik, de eljuttatják a nagyváradi könyvtárakba, a helybeli dedikáláson kívül pedig bárki megrendelheti a világhálón az Országház Könyvkiadótól.

Kitérve a Szacsvay-kultusz jelenére és aktualitására Fleisz János megállapította, hogy 1999-óta a Szacsvay-kultusz sokat lépett előre, például 2000-ben a magyar Országgyűlés jegyzői irodáját Szacsvay-teremnek nevezték el, majd évenként váltakozó helyszínnel Szacsvay-napokat szerveztek és öt kötetet is megjelentettek az egykori mártírról.

Biharban is fejlődött a kultusz, hiszen Nagyváradon iskolát neveztek el Szacsvayról, új mellszobrot kapott Biharsályiban, Váradon pedig felújították szobrát. Jelenleg létezik egy kezdeményezés, ami szerint a szobor körüli kis teret Szacsvay-térnek neveznék. Ez is előrelépés, de a mártír hőshöz méltó egy Szacsvay utca lenne. Megemlítette, hogy újabb kutatásai szerint, a nagyváradi Úri utcai egykori családi házukat valóban lebontották, de az 1880-as években helyette egy új gondnoki házat építettek, amely ma is megvan, tehát meg lehetne emléktáblával jelölni. Végül kiemelte, hogy ártalmas a Szacsvay-kultusznak, ha folyamatosan ki akarják sajátítani.

A rendezvény utolsó részében Meleg Vilmos Ady halálának századik évfordulója alkalmából versösszeállítást adott elő Az eddig ámene címmel, amelyet vastapssal jutalmaztak a jelenlévők.

A Magyar Polgári Egyesület

Facebook
Érintő hírportál