Nem hatja meg Romániát, hogy sorra veszíti el a pereket Strasbourgban

Nem hatja meg Romániát, hogy sorra veszíti el a pereket Strasbourgban

Az elmúlt tíz évből 71 olyan esetet azonosítottak be Romániában, melyre semmilyen megoldás nem született. Csak az utóbbi hetekben legalább három olyan esetről számoltunk be, melyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, mert emberi jogokat sértett meg. Az EJEB minden esetet maximális szigorral vizsgál meg, függetlenül attól, hogy az áldozat egy bántalmazott nő, egy pedofíliáért elítélt szektavezér, egy szűk cellában raboskodó börtönlakó vagy az 1989-es forradalom hőse. Csakhogy mi értelme van mindennek, ha az elítélt állam magasról tojik az emberi jogokra érzékeny strasbourgi bírák elmarasztaló ítéleteire, és semmilyen lépést nem tesz a jogsérelem megszüntetéséért?

Erre a közömbös attitűdre hívja fel a figyelmet egy másik jogvédő szervezet, teljes nevén a Romániai Szövetség az Emberi Jogok Védelmére – Helsinki Bizottság (APADOR-CH), mely szerint európai szinten az EJEB döntéseinek 43 százalékát hagyják figyelmen kívül az államok. Hiába nyer pert Strasbourgban egy állampolgár, ha az EJEB nem kötelezheti arra az elmarasztalt államot, hogy változtasson a törvényein, legfeljebb bírságot szabhat ki és a jogsértően működő rendszer kiigazítását kérheti. Lassú és bonyolult folyamat gyakorlatba ültetni egy strasbourgi döntést, akár évtizedek is eltelhetnek, míg valami érdemben változik. (Gondoljunk csak arra, hogy Románia hosszú évek alatt eurómilliókat fizetett ki csak azért, mert képtelen normális börtönviszonyokat teremteni, és a problémát ma sem sikerült megoldani).

Az Európai Végrehajtási Hálózat (European Implementation Network) egy honlapot hozott létre, amelyiken tíz évre visszamenőleg nyomon lehet követni, hogy az egyes (nem csak EU-s) országokban miként érvényesülnek a helsinki záróokmányban leszögezett emberi jogok. Az interaktív térképen százalékokban határozzák meg, hogy az elmarasztaló ítéletek hány százalékát hagyják figyelmen kívül az adott országban.

Eszerint:

  • Azerbajdzsánban (95%),
  • Oroszországban (89%)
  • és Magyarországon (74%) a legrosszabb a helyzet,
  • míg Csehországban (3%),
  • Ausztriában (8%)
  • és az Egyesült Királyságban (9) a legjobb.
  • Románia 44 százalékkal a középmezőnyt erősíti: az elmúlt tíz évből összesen 71 esetet azonosítottak be, melyekre nem született megoldás.

Például:

  • mindmáig nem sikerült megállapítani, hogy kiket terhel a büntetőjogi felelősség az 1989-es forradalom idején elkövetett gyilkosságokért,
  • nem sikerült megoldani a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok restitúcióját,
  • továbbra is zsúfoltak a börtönök,
  • továbbra sem érvényesülnek maradéktalanul a fogyatékkal élőket megillető jogok,
  • ugyanakkor az állam keveset tett a családon belüli erőszak megfékezéséért is.

Ez csak a jéghegy csúcsa, mind a 71 eset részletes leírása itt található (egyébként a nemzeti kisebbségeket sújtó jogsérelmeket nem igazán lehet találni a listában).Romániának azért lenne érdeke, hogy mihamarabb megoldást találjon az emberi jogi problémákra, mert mindaddig kártérítés kifizetésére kötelezhető, amíg nem veszi komolyan a jogsérelmeket.

(foter.ro)

Facebook