November – egy 1662-es kalendáriumból
A következő jó tanácsok egy 1662-es kalendáriumból származnak. A régi tapasztalatok gyűjteményében Szent András haváról ez áll:
Hizlalni való ökröket Mindenszentek táján az istállóba kell kötni.
Azokat a munkákat, amiket a földeken nem végeztek el a tavaszi vetés alá,úgy mint ganézás, forgatás, azt ha az idő engedi, még ebben a hónapban el lehet végezni.
Szent Márton táján lisztet kell őröltetni. Ha más dolgot nem talál a gazdaember, hordjon fát télire. A cséplőkre nagyon oda kell figyelni, hogy jól csépeljenek, és a hosszú szalmát hagyják meg zsúpnak.
A Mindenszentek napján levágott bükk ágából időt jósoltak eleink. Ha az ág belseje száraz volt meleg telet, ha nedves, hideget.
Azt tartották, hogy amilyen az idő a Szent Márton napja előtti három napban, olyan lesz az idő márciusban is. Szent Márton napra nagyon odafigyeltek a gazdák. Azt tartották, ha azon a napon nedves, ködös idő van állhatatlan tél lesz, ha pedig fényesedik a nap, kemény tél következik.
E hó 24. napjától számították eleink a telet.
Úgy vélték, hogy amilyen az idő 25-én, olyan lesz decemberben, amilyen 26-án, olyan lesz január és így tovább. Az év száraz és nedves voltáról is jövendöltek, mégpedig úgy, hogy egy vízzel csordultig teli üveget az asztalra tettek, és ha abból reggelre kicsordult, nedves esztendőt vártak, ha nem, akkor szárazat. A Márton napi sült lúd húsából is időt jósoltak, mégpedig ha a melle húsa fehér volt havat és esőt, ha vörhenyes akkor hideget.
Ha az első hó novemberben nedves földre esik, kiváltképpen három nappal Márton nap előtt, elvész a vetés és drágaság lesz. Ha a vetések előbb megfagynak és utána hó esik rájuk, az nagyon jó a vetésnek.
Ebben a hónapban néhány tyúkot melegházban kell tartani, hogy hamarabb tojjanak és kiköltsék a tojásokat. A ludakat is jól kell tartani, hogy hamar tojjanak és költsenek, de nem kell hizlalni őket, mert ha kövérek nem tojnak. E hónapban még lehet a bakokat a kecskékhez, a kosokat a juhokhoz engedni.
Karácsony előtt jól kell tartani a barmokat, de sarjút nem kell adni nekik. Ilyenkor lehet adni a szárított nyírfa leveles gallyat a tehénnek. Most kezdődik a fonás és a tollfosztás és tart egész télen.
Novembertől februárig lehet vágni a disznót, ökröt, borjút, bárányt és ludat, besózni és füstre rakni. Ilyenkor még lehet vad és szelíd fát ültetni, ha az idő engedi.
A régi fák, ha salétromos, sovány földben vannak, ki kell ásni gyökérig és vízpartról, erdőből friss földet hozni, vele feltölteni. Némelyek az ökörnyálat, harmatos pókhálót fölszedik, és azt rakják a fák gyökerére, utána jó, friss földdel befedik. A termő fákat holdtöltére nyessük, azokat melyek nem akarjuk, hogy teremjenek, hold fogytára hagyjuk nyesni.
A gesztenyét tedd egy likacsos fazékba, földbe, rakd száraz de nem hideg helyre, öntözd meg gyakran és miután kicsirázik, márciusban ültesd el, de mindig kettőt egymás mellé. Ugyanígy lehet barack és mandula magot is ültetni, csak a gesztenyét hegyével föl kell fordítani, míg a mandulát alá.
A barmot négy héttel karácsony előtt és négy héttel utána jól kell tartani, hogy könnyen átvészelje a telet.
Akinek a keze rühes, koszos, hasadékos, kenje meg fehér lúd hájával és meggyógyul, mert az megszárasztja a sebeket.
Farkas László átdolgozása, Nagyvárad
