Önkormányzati hírek – Őstermelői rendszer

A 2015. április 29-i érmihályfalvi tanácsülés második napirendi pontja a „Proiect de hotărâre privind stabilirea taxelor ce se vor aplica la eliberarea Atestatelor producător şi a Carnetelor de comercializare a produselor din sectorul agricol” néven futott, melyet ékes anyanyelvünkre talán úgy fordíthatnánk, hogy a Termelői igazolványok és a mezőgazdasági termékkel kapcsolatos kereskedelmi igazolások kibocsájtásának díjára vonatkozó tanácsi határozat tervezet. A határozat tervezetet előterjesztő Polgármester úr sem tűnt túl lelkesnek, legalábbis azon megjegyzései, mint „olyan törvénnyel szembesülünk, ami csak a hátrányunkra válik”, vagy „nagyon ellenszenves rendelkezés, amit én magam sem szívesen tűzök napirendre” elég nyilvánvalóan utalnak erre. A bevezetőből kiderült továbbá, hogy meg kell adóztatni a termelőket, illetve felügyeletet próbálnak gyakorolni azon jövedelmek felett, melyek a mezőgazdasági termelésből származnak.
A polgármesteri hivatal szakreferense részletesen beszámolt a 2014 évi 145-ös törvény rendelkezéseiről, melynek a célja eredetileg főleg az lenne, hogy a kistermelők érdekeit védje a mezőgazdasági termékek felvásárlóival és nagykereskedőivel szemben. A beszámolóból kiderült, hogy a törvény hatálya alá azok a kistermelők esnek, akik a termelést és értékesítést nem saját cégen keresztül, hanem „háztáji” tevékenység formájában végzik. A beszámoló szerint az igénylőnek saját tulajdonú mezőgazdasági földterület létezését kell igazolni. Ezt a hivatal munkatársai ellenőrzik és továbbítják a termelői igazolvány igénylését a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete felé, amely egy évig ezt a tevékenységet felügyeli Érmihályfalván. Az új tervezet alapján a termelői könyv mellé (Atestat de producător), annak aki piacozni is szeretne az általa megtermeltekkel, még egy kereskedelmi-igazolástömböt is ki kell váltania, amelyben a könyveléshez hasonlóan vezetnie kell a piacra kivitt, eladott és megmaradt terménymennyiségeket, majd ha az betelik, a tömböt le kell adni, és utána váltható ki az új. Tehát, ahogyan a gyűlésen elhangzott, be kell írni, hogy „kivittem 10 kg krumplit, abból eladtam 8 kg-ot és hazavittem 2 kg-t”.
A tanácsosi anyagban eredetileg az egy évig érvényes termelői igazolvány kiállításának díjaként 75 RON, féléves hosszabbítás (pecsét) díjaként 30 RON, a kereskedelmi tömb áraként 25 RON szerepelt. Az RMGE-vel való utolsó egyeztetés során ezeket a díjakat 50/10/20 RON-ra módosították. Szintén elhangzott, hogy helyenként a felügyelő gazdaegyesületek további összegeket kérhetnek tagsági díj címén. A helyi piacokon a kapacitás 40%-át az önkormányzat köteles a kistermelők számára fenntartani.
A tervezetet a Néppárt frakció nem szavazta meg, nem gondoljuk, hogy ezek az intézkedések valóban szolgálják a kistermelők érdekeit. Ahogyan Rencz Csaba fogalmaz április 30-i cikkében: „A javaslat ellen szavazott 5 tanácsos (4 EMNP-s és 1 RMDSZ-es), akiknek nem a helyben érvényes összegek ellen volt kifogásuk, hanem a törvény egésze ellen, ami ellenben nem tartozik kompetenciájukba.”
Ami a kompetenciát illeti, az valóban a Bukarestben tartózkodó érdekképviselők dolga lenne. A képviselőház jegyzőkönyve szerint amúgy a törvénytervezetet Nagy Péter Tamás, az RMDSZ korábbi mezőgazdasági államtitkára terjesztette elő a Parlament alsóházában, ahol a vitában csak három román nemzetiségű képviselő szólt a témához. A téma hátteréhez talán még annyit, hogy 2015 januárjában Nagy Péter Tamás volt államtitkárt korrupciós ügyek okán előzetes letartóztatásba helyezték.
Más. A közelmúltban hallottam egy rádióinterjút a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vezetőjével. Nem magáról az ott elhangzottakról szeretnék írni, csak egyetlen részletre kaptam fel a fejemet. Sebestyén Csaba elnök az egyesületükről elmondta: már 170 évesek, a közelmúltban ünnepelték fennállásuk 170-ik évfordulóját. (Jesszusmária!) Utánakerestem, s lám máris megjelenik, hogy Bíró Zsolt az MPP elnöke is köszöntötte az RMGE-t fennállásának 170-ik évfordulója alkalmából. Hümm. Túl azon, hogy nem tudom, hogy ki, mikorra és milyen jogalapon vezeti vissza a „saját családfáját”, s kinek-minek a jogutódjaként tünteti fel magát, annál is inkább mert a 170 éve alapított szervezet vezetői már nemigen tudnak tiltakozni, DE.. én szkeptikus vagyok mindennel kapcsolatban amiben benne van, hogy ROMÁNIAI és idősebbnek mondja magát 138 évesnél. Ha igaz az, amit az elnök állít, akkor 1877-ben az akkor már 32 éves Romániai Magyar Gazdák Egyesülete körül rajzolták meg Románia határait. Mégpedig a kiflit!

 

Dr. Szilágyi Ferenc

2015 Április 30.

Facebook