Plenáris európai parlamenti vita a magyarországi helyzetről
Tegnap koradélután került sor az Európai Parlament plenáris ülésén a 2013. évi Tavares-jelentés rossz emlékét idéző, hasonlóképpen elhíresült Sargentini-jelentés vitájára, melyen immár hagyományos módon, a nyíltság jegyében maga Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. Amint az köztudott, az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) az EP megbízásából különjelentést készített és terjesztett a parlament elé a magyarországi jogállamiság állítólagos rendszerszintű megsértéséről.
Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő „vádbeszéde”, valamint Frans Timmermans EU-bizottsági alelnök objektivitásra törekvő előterjesztése nyomán a magyar kormányfő méltóságteljes beszédben utasította vissza a bevándorláspárti európai erők fenyegetését, zsarolását és rágalmazását, megállapítva, hogy a jelentés „nem adja meg a tiszteletet a magyar embereknek, kettős mércét alkalmaz, visszaél a hatalommal, hatásköröket lép túl, az elfogadás módja pedig sérti a szerződést”.
Találóan állapította meg az egyik európai képviselő, hogy a felforrósodott légkörben lezajlott vita során az európai törvényhozás egy olyan bíróságként működött, melynek döntéshozatala előtt már előre meg volt írva az elmarasztaló ítélet. A hozzászólók pártállásától függően kárhoztatták vagy védelmükbe vették Magyarországot, miközben jobbára szinte teljes mértékben elsikkadtak a tények, azaz a valós magyarországi helyzet. A balliberális tábor megnyilatkozásaiban tetten érhető volt az a pártos magyarellenesség és véleményterror, amely a botrányosság határát súroló vádaskodásokkal és minősítésekkel illette a demokratikus Magyarországot, személy szerint magát a kormányfőt.
A rendelkezésre álló idő és a felszólalók számának korlátozottsága, illetve a szóhoz jutás aritmetikája miatt Tőkés László képviselőnek csak írásbeli formában sikerült benyújtania beszédét. A vádiratnak beillő Sargentini-jelentés széles skálán mozgó „kínálatából” két érzékeny vádpontra, nevezetesen a cigányellenesség és az antiszemitizmus célzatos rágalmaira tért ki, melyeket Járóka Lívia fideszes EP-alelnököt és Weisz Péter gyöngyösi hitközségi elnököt, a Barankovics Alapítvány izraelita műhelyének vezetőjét idézve utasított vissza. Ezen megbélyegző szándékú előítéletes vádakkal ellentétben Magyarország élen jár az antiszemitizmus elleni harc és a cigányság védelme terén – hangsúlyozta erdélyi képviselőnk –, mint ahogyan a jelentés hátterében meghúzódó migránskérdésben is elvszerű és méltányos álláspontot foglal el.
A jelentésről szóló mai szavazáson várhatóan elmarasztalják Magyarországot, amiben az a legfájdalmasabb, hogy a megosztó és megtévesztő pártpropaganda az európai néppárti frakció számos tagját is a magyarok ellen fordítja.
Kétharmados többség esetén a képviselők az alapszerződés 7. cikkelye szerinti büntetőeljárás Magyarország elleni beindításának kezdeményezéséről is döntenek.
Strasbourg, 2018. szeptember 12.
Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája
H O Z Z Á S Z Ó L Á S a magyarországi helyzetről szóló vitához
Tisztelettel és köszönettel üdvözlöm az Európai Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnököt, és teljes támogatásomról biztosítom Magyarországért és Európáért vívott nemes küzdelmében.
Az álságos Sargentini-jelentés hazug vádiratából ez alkalommal csupán a cigányellenesség és az antiszemitizmus célzatos rágalmaira térek ki. Találóan állapítja meg Járóka Lívia EP-alelnök, hogy egyes pártok és képviselők a romákat használják fel arra, hogy a magyar kormányon üssenek. Weisz Péter hitközségi elnök is arra kéri a jelentés készítőit, hogy a szándékos megbélyegzés helyett vegyék figyelembe a magyarországi zsidóság hiteles véleményét.
Tiltakozom a magyarországi kollaboráns balliberális ellenzék és a nemzetközi Soros-lobbi áldemokratikus ellenséges hadjárata ellen. Magyarország élen jár az antiszemitizmus elleni harc, a cigányság védelme és a tényleges menekültek, illetve országaik megsegítése terén.
Tőkés László EP-képviselő
