Romániában beindult a korrupcióellenes fűnyíró, az amerikaiak a román műveleti területen elszánták magukat a politikai elit cseréjére. Ennek eszköze az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, melynek jóvoltából hetente új és meghökkentő ügyek derülnek ki.
Romániában pár hónapja spontán össznépi tippjáték indult. Az alapkérdés, amit minden reggel feltesznek a közügyek iránt érdeklődők: „Vajon ma kit visz el a DNA, vagyis az Országos Korrupcióellenes Ügyészség?” Mert az állami szerv magasabb fokozatba kapcsolt, és sorra leplez le elképesztő méretű korrupciós ügyeket, ennek következtében pedig eddig érinthetetlennek hitt csúcspolitikusok, alkotmánybírák, állami tisztségviselők letartóztatását kezdeményezi pártállásra való tekintet nélkül.
Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a DNA Traian Băsescu volt államfő eszköze. Ez annál is valószínűbbnek tűnt, mert a szocialisták EU-csatlakozási kényszerből létrehozott látszatintézményéből Băsescu regnálása alatt faragott hatékonyabb szervezetet Monica Macovei egykori igazságügyi miniszter. A múlt héten viszont ezt tettekkel cáfolta az ügyészség, amikor rászállt Băsescu üdvöskéjére, a volt elnök által létrehozott politikai formáció, a Népi Kezdeményezés Pártja (PMP) elnökére, Elena Udreára. Tény ugyanakkor, hogy a DNA erős támogatottsággal bír, s vitorláját olyan szelek duzzasztják, amelyek képesek voltak elfújni a jelenlegi kormánypárt egyik legerősebb emberét, a szocialisták szürke eminenciását, Viorel Hrebenciucot. Márpedig ilyen erő Románián belül eddig még nem született, és az Európai Unió is gyengének bizonyult korábban.
Amerika visszainteget
Kizárásos alapon marad tehát az Egyesült Államok, amin olyan nagyon nem lehet csodálkozni: Ukrajna és a Moldovai Köztársaság szomszédjaként Románia kulcshelyzetben van. Fontos szempont továbbá, hogy az országot vastagon meghitelezte az IMF, az elmúlt években érdemi döntést a világbank potentátjainak jóváhagyása nélkül egyik kormány sem hozhatott. És az altalajkincsekről sem feledkezhetünk meg, példának okáért köztudomású, hogy a verespataki aranyat, valamint ritkafémeket cianidos technológiával befolyásos tengerentúli befektetők termeltetnék ki, és – palagáz után kutatva – a Chevron amerikai cég is körbefúrta az országot.
A legbefolyásosabb román véleményvezér, Cristian-Tudor Popescu (becenevén: CTP) „betonbiztos forrásokra hivatkozva” egyenesen azt állította, hogy a DNA vezetőjét, Laura Codruta Kövesi főügyészt amerikai nyomásra nevezték ki. Mindenesetre tény, hogy Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese tavaly januári látogatásán elsőként a főügyészt kereste fel, és négyszemközt tárgyalt vele, majd csak ezután autózott át az államelnöki palotába, márpedig az amerikai diplomaták általában ezekkel a gesztusokkal is üzennek.
Ez után kapott szárnyra a hír, hogy a korrupcióellenes ügyészségnél számos politikusdosszié áll, és ahogy közeledett a tavaly év végi államfőválasztás, úgy fokozódott a nyomás a politikai eliten. Fontos mellékszál, hogy az elnökválasztás tétje a fent említett elemző szerint nem egyik vagy másik politikai oldal nyeresége, hanem az igazságszolgáltatás jövője volt – CTP szerint a szocialista Victor Ponta miniszterelnök győzelme az igazságszolgáltatás halálát jelentette volna. Ponta és támogatói ezt a mérkőzést elveszítették, és most vert helyzetből nézik, ahogy átrendezik az erővonalakat.
Klaus Johannis meglepetésszerű államfővé választásával viszont megnyílt a tér, egymás kezébe adják a kilincset amerikai katonai és politikai vezetők. Victoria Nuland is visszalátogatott idén januárban, emelve a téten, amikor az egyébként később alkotmányellenesnek bizonyult „Nagy Testvér-törvény” mellett érvelt, mely a távközlési cégeket adattárolásra kötelezte volna. Az adatokba a titkosszolgálatok igény esetén betekinthetnének. Továbbá kötelezővé tették volna a név szerinti regisztrációt feltöltős mobilkártya esetén is.
Moldova a kulcs
Az események magyarázata a román elit szuverenitást feladó viselkedésében rejlik, mást ugyanis nem tehet. Említettük az IMF-et, melynek kölcsönei nélkül már csődbe ment volna az ország. Az IMF küldöttsége most is Bukarestben tárgyalt, s azt szeretnék, ha a kormány liberalizálná a gázárakat. A kabinet ezt nem akarja, mert az amúgy is egyre kisebb választói támogatását ezzel teljes mértékben elveszítené. Az eddigi tapasztalatok alapján az IMF fog nyerni.
Másfelől Románia többszörösen is érintett az orosz–ukrán konfliktusban. Ukrajna mellett figyelniük kell a szomszédos Moldovai Köztársaságra is, mely Bukarestből nézve román ország, jelentős orosz kisebbséggel, mi több, orosz identitású elittel. A két állam egyesülése már régóta a politikai retorika része, Traian Băsescutól Victor Pontáig mindenki használta már kampányeszközként, az új államfő első útja is Chisinauba vezetett. A román elemzők szerint a következő konfliktuszóna „a második román államban” várható.
Az oroszokat viszont csak azóta zavarja a nagyromán álom, amióta Ponta besorolt a csillagos lobogó alá. 2012-ben Pontáéknak a demokratikus intézmények elfoglalását célzó villámháborúja mellett az Oroszország Hangja még valóságos propagandahadjáratot folytatott, tavaly viszont Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes azzal fenyegette meg a vele szemben repülési tilalmat foganatosító Romániát, hogy legközelebb egy bombázóról nézi meg a fővárost.
Ponta tehát elveszítette az oroszok támogatását, de az amerikaiak sem bíznak benne. Hiszen mentora többek között az a Ion Iliescu, aki 1953-ban lépett be a kommunista pártba, Moszkvában diplomázott, majd 1965-ben – Nicolae Ceausescu hatalomra kerülése után – a Központi Bizottság tagja lett, a román rendszerváltás után három cikluson keresztül volt köztársasági elnök.
Romániát többek között a nagymértékű korrupció miatt nem vették fel eddig a schengeni övezetbe, és mind az Európai Bizottság, mind az amerikai külügyminisztérium éves jelentéseiben előkelő helyen szerepel a probléma. De hogy mennyire rendszerszintűvé vált, az csak mostanság kezd kiderülni, amikor a megvádolt politikusok és üzletemberek kiborítják a csontvázakat a szekrényből. A román alternatív nyilvánosságban keringő poén szerint a romániai parlament két házában „csak az a politikus nem korrupt, aki még ehhez is hülye”. A nép dühös, és joggal dühös: a legnagyobb lenyúlások éppen abban az időszakban történtek, amikor a gazdasági válságra hivatkozva megnyirbálták a fizetéseket, nyugdíjakat, és családok százezreit szorították a létminimum peremére.
Mindeközben kialakult egy „hirtelengazdag” réteg, az oligarchák (román megfelelőjük: helyi bárók) mellett politikusok és házastársaik, továbbá médiamágnások, üzletemberek halmoztak fel vagyonokat. Így érthető, hogy a publicisták legtöbbször a rákos sejt burjánzásához hasonlítják a korrupciót, amely áttételeivel az egész országot megfertőzte. A hivatalnokok jóindulatát megváltó „kis figyelmességekkel”, az orvosok zsebébe becsúsztatandó borítékokkal, a kapcsolatokon keresztül elintézett ügyekkel napi szinten együtt élt a romániai átlagpolgár. Legfeljebb legyintett, hogy ezt hívják „balkanizálódásnak”. De mára kiderült, hogy gyakorlatilag minden párt, egykori és jelenlegi kormányerő, állami és jogszolgáltatási intézmény vagy erőszakszervezet vezetéséig érnek a korrupció szálai, s oknyomozó újságíró legyen a talpán, aki kibogozza, hogy ki kivel, mikor, mennyiért zsírozott le egy nagy üzletet – nem mellesleg az adófizetők pénzéből.
Magyarok is célkeresztben
Mivel az erdélyi magyar politikai elit politikailag és gazdaságilag is integrálódott a bukaresti közegbe, várható volt, hogy az RMDSZ sem ússza meg. Ennek első jeleként 2012-ben Borbély Lászlót, az RMDSZ politikai alelnökét – akkor még környezetvédelmi miniszterként – a DNA befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozatának meghamisításával gyanúsította meg. Borbély lemondott, de az akkor ellenzékben lévő szocialisták nem járultak hozzá mentelmi joga megvonásához, így a bírósági szakaszt megúszta. Eddig. Most ismét elővették az ügyét. Vagy emlékszünk még a háromszéki szenátorra, Olosz Gergelyre, akit a DNA azzal vádolt, hogy az Országos Energiaszabályozó Hatóság vezetőjeként 2007-ben és 2008-ban állami szerződésekhez juttatott négy céget, ennek fejében pedig több mint 500 ezer eurót és 400 ezer lejt kért.
Néha viszont félrehord az igazságszolgáltatás fegyvere: a DNA hivatali visszaéléssel vádolta meg a restitúciós bizottság tagjaként dolgozó Markó Attilát egy ingatlan-visszaszolgáltatási ügyben, közben kiderült, hogy az ominózus ülésen a politikus részt sem vett, alá sem írt semmit. Arról a székelyföldi politikusról van szó, akinek restitúciós munkáját a református egyháznak visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumért folyó perben a romániai bíróság felfüggesztett börtönbüntetéssel honorálta (a kollégiumot „visszaállamosították”, átadták az önkormányzatnak).
A Korrupcióellenes Ügyészség tehát elszánta magát a minél teljesebb tisztogatásra, és ehhez megfelelő hátszele is van. A startvonalon melegítenek Johannis liberálisai, átvennék a hatalmat, az viszont láthatóan nem dőlt el, hogy pontosan kik is kerülnek majd a kormányrúdhoz. A hadjárat eredményeképpen egyébként könnyen működésképtelenné válhat a román kormány. Merthogy Bukarestben az egyik karikaturista szerint így köszöntik egymást a politikusok: „Hát téged még nem vittek el?”
Demeter Szilárd
2015 Február 14.
http://valasz.hu/uzlet/roman-bortonlotto-109500
