Szentjobbról és a Szent Jobbról

Szentjobbról és a Szent Jobbról

A Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdődik. Az első írásos forrás erről Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye. Ebben leírja, hogy a királyt – végakaratának megfelelően – a székesfehérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros, nehéz évek következtek. Pogánylázadások igyekeztek megdönteni a még gyenge, kialakulatlan államot.

A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból – ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt – és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték. A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el.

Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a „tolvajnak” és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobb apátságot alapított. Az apátság, s a körülötte kialakult helység neve Szentjobb, a mai Románia területén található – írja többek között a magyarkurir.hu.

Szentjobb, ahol a nemzeti ereklyét őrizték

Vende Aladár (1856-1927) a Bihar vármegye községei című leírásában így ír erről a településről:

Szent-Jobb, az érmelléki hegyek alatt, a Berettyó mentén fekvő nagyközség, ev. református vallású, magyar lakosokkal. Házainak száma 243, lakosaié pedig 1487. Postája van, távírója és vasúti állomása Bihar-Diószeg. Hajdan országos hírű, jelentékeny község volt s már Szent László idejében város és vásáros hely. Jelentőségét az itteni Szent Benedek-rendi apátságnak köszönhette, a hol Szent István király jobbját őrizték. Az eleinte csak fából épült monostor alapjait Szent László király tette le, míglen a későbbi megerősített monostort, Szent László rendelkezése következtében, tulajdonképpen Álmos herczeg építtette, a bazilikával együtt, melyben a Szent Jobbot őrizték. Kálmán király a szent-jobbi apátságot eltörölte, ellenben II. Gejza ismét visszaállította, és összes javait visszaadta a monostornak, mely már 1239-ben hiteles helyi joggal bírt. A tatárjárás alatt a monostor is osztozott Várad sorsában, de a Szent Jobbot megmentették és minden jel arra mutat, hogy a vész elmúlta után ismét itt őrizték. Egy 1475-i oklevél az apátság szent-jobbi várkastélyáról is megemlékezik; ez valószínűleg azonos lesz azzal, melynek építését a XVI. században élt Nyakazó Antalnak tulajdonítják. 1501 után a monostor a Pálosok birtokába került. Békés uradalmában is maradtak a jámbor remeték egészen 1560-ig, amikor a protestáns Telegdy Miklós rájuk tört s közülük hét szerzetest kegyetlenül legyilkolt. Így került az apátság világiak kezébe. Várát a XVI. században Bocskay bírta, utána Rákóczy Zsigmond, a ki Rhédey Ferencznek ajándékozta. 1654-ben Rhédey László bihari főispán itt tartotta esküvőjét Szunyogh kisasszonynyal…

Ami biztos, 1590-ben a Szent Jobb Raguzában, a mai Dubrovnikban volt, és egyre több zarándokot csábított oda. Már I. Lipót megpróbálta visszaszerezni 1684-ben, de csak száz évvel később, Mária Teréziának sikerült 1771-ben. Hálából adta át a város vezetése, mert a királynő pártfogása alá vette az oroszok által fenyegetett Raguzát.

István jobbja májusban érkezett Bécsbe, a királynő személyesen is részt vett a méltó ünnep megszervezésében. Kilenc napra köztiszteletre helyezték ki a schönbrunni császári palota templomában, majd díszes kísérettel indították útnak Magyarországra – 1771. június 21-én érkezett Budára.

Mária Terézia a budai Angolkisasszonyokra bízta a jobbot, és ekkor rendelte ünnepnek augusztus 20-át, István szentté avatásának napját.

A Szent Jobb-kápolna, ahol az ereklyét őrzik

Később II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd 1865-től az esztergomi főegyházmegye. Az 1900-as években ismét áthelyezték, a budai palota Zsigmond-kápolnájába, itt volt 1944-ig. Ekkor a koronázási ékszerekkel és a magyar állam kincseivel együtt nyugatra “menekítették”, az amerikai hadsereg jóvoltából került ismét haza az 1945. augusztus 20-ai körmenetre.

1950-től 21 évig Szent István Bazilika prépost plébánosának lakásán, egy falba épített páncélszekrényben őrizték, és csak évente egyszer, augusztus 20-án vitték át a bazilikába. Paskai László prímás erőfeszítései nyomán épült fel a rendszerváltáskor a Szent Jobb-kápolna, ahol Szent István jobbja a mai napig megtekinthető.

(Címoldalon: A szentjobbi Boldogasszony bencés apátság majd pálos kolostor romjai)

Facebook