Szilágyi Éva Andrea: Érmihályfalva vásártörténete

Szilágyi Éva Andrea: Érmihályfalva vásártörténete

A hétvégén zajló Dióverő Nagyvásár keretében a vasárnap délutáni könyvbemutató talán a rendezvény legértékesebb momentumának számított. Szilágyi Éva Andrea régész és muzeológus által összeállított Érmihályfalva vásártörténete című kismonográfia a kisváros vásártörténetét foglalja össze a középkortól, napjainkig.

A Hunyadiaktól kapott első vásárjogi státusz után „az 1845-ös vásártartási jog elnyerése volt az, ami meghatározta Érmihályfalva és lakosai következő száz évét, aminek köszönhetően gazdasági élete fejlődésnek indult. E fejlődés kihatott a helyiek mentalitására, a kulturális életre, és, – aminek még napjainkban is szemtanúi lehetünk –, a város építészeti arculatára.

A középkori vámszedési és vásártartási engedélyek hasonlóan hathattak az akkori emberek életére. A régebbi századokból ugyan nem áll rendelkezésünkre oly bőséges forrás a korabeli viszonyok rekonstruálásához, de talán elég csak arra gondolnunk, hogy e jogok nélkül feltehetően ma nem büszkélkedhetnénk a református templom tornyában álló 527 éves haranggal. A lehetőség ugyanis, hogy a lakosok terményeiket, állataikat szabadon árusíthatták településükön, elengedhetetlen volt a megélhetéshez és azon túlmenően a gazdasági gyarapodáshoz” – ezekkel a szavakkal indította a szerző a kötetet, amelyet hosszú kutatómunka és levéltári adatgyűjtés előzött meg.

Ízelítőül egy kis császári kuriózum a mezővárosi és vásártartási jogról:

„Mi Első Ferdinánd Isten kedvező kegyelméből ausztriai császár, Magyar és Csehország e néven ötödik, Dalmát, Horvát, Tót, Halics és Ladomér országok apostoli, úgy Lombardia, Velencze, Illíria stb. királya, Ausztria főherczege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán és Krajna, Fel-és Al-Slézia herczege, Erdély nagyfejedelme, morvai őrgróf, Habsburg és Tirol grófja stb.

Emlékezetül adjuk ezennel jelentvén mindennek kit illet: hogy Mi, mind az Ér-Mihályfalvi közbirtokosoknak a végett Felségünkhöz intézett alázatos esedezésére, mind a Bihar vármegyében fekvő Ér -Mihályfalva helység és környéke haszna s java előmozdítására, azt tartottuk királyi hatalmunkból és különös kegyelmünkből engedendőnek és rendelendőnek, sőt engedjük s rendeljük ezennel, miszerint a most említett Ér-Mihályfalva helység ezentúl jövendő örök időkig mezővárosnak neveztessék, mondassék, nézessék, s azon általunk ekképp mezővárossá emelt Ér- Mihályfalva helységben évenként négy országos vásár, az egyik böjtmáshó tizennegyedik, a másik szentivánhó huszonhetedik, a harmadik szentmihályhó hatodik, a negyedik karacsonhó tizenkettedik napján, az ezeket megelőző napokon pedig marha s ezenfelül minden csütörtökön heti vásár tartathassék (…)” – írják a Magyar Kancelláriai Levéltárban található Királyi Könyvekben, illetve  most már Érmihályfalva vásártörténetének összefoglalójában is.

Azóta is minden csütörtökön nagyvásár van Érmihályfalva városában.

A kötetet a város jelentette meg, amelyből a jelenlévők ingyen kaptak egy-egy példányt.

Sütő Éva

Facebook
Érintő hírportál