Tisztújító Küldöttgyűlést tartott az EMNT Kolozsváron
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács október 14-én Kolozsváron tartotta Küldöttgyűlését.
A megjelent 95 küldöttet Schwartz Róbert, az EMNT Kolozs megyei elnöke köszöntötte, majd ezt követően Szabó László unitárius lelkész tartott áhítatot.
Tőkés László, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszámolójában részletesen kitért az EMNT nemzetpolitikában betöltött szerepének értékelésére, valamint az elmúlt időszak főbb közéleti eseményeinek elemzésére. „Európai parlamenti képviselőként Brüsszelben is az EMNT szervezetét, közös célkitűzéseinket, autonómiaharcunkat és mindezekkel összefüggő nemzeti politikánkat képviselem” – jelentette ki Tőkés. Az előző napon tartott politikatörténeti konferenciára utalva, az EMNT elnöke elmondta: „1989 után az erdélyi magyar politika egyik legfontosabb állomása a Kolozsvári Nyilatkozat létrejötte volt. A tény, hogy az abban foglaltak nem valósultak meg, leginkább a posztkommunista visszarendeződésnek és a teljes körű rendszerváltás elmaradásának köszönhető.” Tőkés László kitért a közelgő centenáriumi események veszélyeire is, majd kihangsúlyozta: az erdélyi magyar közéleti szereplőkre nagy felelősség hárul annak tekintetében, hogy az egyre inkább kiélesedő kommunikációs háborúban ne hagyják magukat provokálni, és kellő higgadtsággal viszonyuljanak minden felmerülő kérdéshez. Felszólalása végén az EMNT elnöke kijelentette: „Továbbra is legfőbb célunk a nemzeti politizálás, mely során számítunk szövetségeseinkre is. A Kárpát-medencei Autonómia Tanácsot erősítenünk kell, s az önrendelkezést össznemzeti ügyként kell kezelnünk. Továbbra is számítunk a magyar kormányra, támogatjuk a migrációs válság megoldásáért folytatott küzdelmét, s kivesszük részünket az anyaországi választásokat megelőző regisztrációs kampányból is.”
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalása elején tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözletét, majd elmondta: a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács határozatai képesek előre vinni az autonómia ügyét, és motiváló erővel bírhatnak azokra is, akik hátráltatják az önrendelkezés kivívását. „Szükségessé vált megfogalmazni azt az öt alapelvet, melyek Székelyföld autonómiájának kérdésében nem a szervezetek közötti különbségeket hangsúlyozzák ki, hanem az egyetértést. A Kolozsvári Nyilatkozat szellemiségéhez méltó lehetne, ha olyan új alapokra helyeznénk autonómiatörekvéseinket, melyeknek nem a versengés, hanem a szervezetek közötti kapcsolat és párbeszéd az alapjuk. Látnunk kell: egy csónakban evezünk, de ezt a csónakot egy háborgó tengeren kell megtartanunk. Európa teljesen más kérdéssekkel van elfoglalva, és Közép-Európában is félve tekintenek az autonómiatörekvésekre” – mondta Szili Katalin.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kijelentette: az EMNT a 2003-as megalakulása óta döntő szerepet vállalt abban, hogy Erdélyben és a Székelyföldön az autonómia tömegigénnyé váljon. „A Kolozsvári Nyilatkozattal is bebizonyítottuk: békés, demokratikus módon kívánunk stabilitást teremteni térségünkben. Számunkra a politikának morális dimenziói vannak, ahol elsősorban nem a hatalomszerzés a tét, hanem a magyar megmaradás. Épp ezért nem mindegy, hogy Budapesten egy nemzetben gondolkodó kormány végzi-e munkáját, illetve Bukarestben egy Erdélyben gondolkodó, vagy egy zsákmányszerzésért kilincselő magyar párt van jelen” – mondta Szilágyi. A politikus az EMNT és a Néppárt kapcsolatáról elmondta: testvéri szövetség van a két szervezet között, s egyértelmű, hogy az elkövetkezőkben is közösen harcolnak majd kitűzött céljaik eléréséért. „Közös ügyünk lehet, hogy minden adandó alkalommal felhívjuk a közvélemény figyelmét arra, hogy Bukarest nem érdekelt Erdély modernizációjában, európai szintű felzárkóztatásában – hiszen ezt jelzi az erdélyi autópálya, vagy épp a brassói repülőtér hiánya is. Ennek ellenére valljuk: jogunk van egy jobb élethez és egy tisztességes, európai színvonalú infrastruktúrához. Mindez az erdélyi románság érdeke is, és úgy hisszük, hogy az autonómia a román-magyar viszony normalizálásához is döntő mértékben hozzájárulna” – zárta beszédét Szilágyi Zsolt.
Szabolcs Attila, parlamenti képviselő (FIDESZ), az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, visszautalva az előző napi konferencia témájára, elmondta: a 25 évvel ezelőtt esküt tevők „megtalálták az ellenszérumot a hamisság és az önfeladás mérge ellen, elhozva az eskü szentségét”. A politikus hozzátette: idővel az is kiderült, a valódi méreg nem a nemzeti-, sokkal inkább a politikai asszimiláció volt. „Az esküszegők 25 éve járják saját útjukat, és nem veszik észre, hogy ellenszegülőkké váltak. Az esküszegés több, mint hazaárulás. Remélem, idővel a Kolozsvári Nyilatkozat megtagadói is belátják ezt” – mondta Szabolcs Attila.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta: az EMNT és az SZNT közötti kapcsolat megtartó ereje maga az erdélyi magyar közösség, mely a három szintű autonómia megvalósításában látja jövőjét. „2003-ban azt mondtuk, hogy ha rövid időn belül nem sikerül kivívnunk az autonómiát, a Székelyföldön – egy tömbben – élő közösségünk fennmaradását biztosító keretek széthullnak. Ma azonban már látjuk: a székely öntudat újjáéledése páncélként véd bennünket. Ilyen keretek között gondolkodunk az SZNT és az EMNT együttműködéséről” – mondta Izsák Balázs.
Mile Lajos kolozsvári főkonzul felszólalásában megköszönte az EMNT Demokráciaközpontok munkáját, melyet nemzetpolitikai szempontból is meghatározó tevékenységként értékelt, majd kihangsúlyozta: mivel a honosodni vágyók száma érezhetően csökkent, az új kihívás nem más, mint azok felkutatása, akik még nem éltek a könnyített honosítási eljárás nyújtotta lehetőségekkel.
A beszámolók rendjén Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke és Tiboldi László, az EMNT országos alelnöke ismertették az elmúlt két év tevékenységeit, valamint az EMNT Demokráciaközpontok eddig elért eredményeit, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét elnökként vezető Csomortányi István pedig az EMGESZ céljairól is megvalósításairól beszélt a jelenlévőknek.
A Küldöttgyűlés végén tisztújításra került sor, melynek eredményeként Tőkés Lászlót és Sándor Krisztinát újraválasztották az EMNT elnökének, illetve ügyvezető elnökének, munkájukat pedig alelnökként Cseh Gábor (székelyföldi régióelnök), Mátis Jenő (közép-erdélyi régióelnök), Nagy József Barna (partiumi régióelnök), Borbély Zsolt Attila, Tiboldi László, Szilágyi Ferenc (Partiumi Autonómiatanács) és Fancsali Barna (Magyar Ifjúsági Tanács) segítik majd.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
HATÁROZAT
Évszázados kiállás az erdélyi magyarság önrendelkezéséért
Nagy-Románia megalakulásának 100 éves évfordulójához közeledve, valamint tapasztalva az egyre erősödő magyarellenes megnyilvánulásokat, melyekkel a román államhatalom igyekszik megfélemlíteni és jogfosztottságba taszítani erdélyi magyar közösségünket, hisszük, hogy meg kell ragadnunk minden olyan lehetőséget, mely vállalt küzdelmünkben erőt ad, és kitartásra buzdítja közösségünk tagjait.
Ennek szellemében emlékezünk arra, hogy a román centenáriumi események mellett – melyek nem adnak okot az ünneplésre, különösen annak fényében, hogy a száz évvel ezelőtt Gyulafehérváron elhangzottak mindmáig üres ígéretek maradtak – egy másik, vállalt önrendelkezési harcunk és érdekérvényesítő küzdelmünk szempontjából kiemelkedő évfordulóra is sor kerül.
Miközben az elkövetkező években Bukarest Erdély bekebelezését és belső gyarmattá süllyesztését ünnepli és ünnepelteti, nekünk, erdélyi magyaroknak, hitet és erőt kell merítenünk őseink példájából, s emlékeznünk: mialatt 1918-ban a román politikusok nagy elszántsággal azon dolgoztak, hogy a dáko-román mitológián alapuló álmaikat valóra váltsák, Kolozsváron egy maroknyi magyar Erdély megmentésén fáradozott, és Apáthy István egyetemi professzor vezetésével megalakította az Erdélyi Nemzeti Tanácsot.
A magyar érdeket védő és az önrendelkezést zászlajára tűző Erdélyi Nemzeti Tanács – a szintén abban az évben megalakult Székely Nemzeti Tanáccsal közösen – 1918. december 18-án a kolozsvári városháza épületében elfogadta azt a két nappal korábban megfogalmazott kiáltványt, mely így fogalmaz: „Ünnepélyesen tiltakozik a magyarság az ellen, hogy önrendelkezési jogától elüssék.” Négy nappal később, december 22-én Kolozsváron 28 erdélyi és kelet-magyarországi vármegye küldöttei gyűltek össze, önrendelkező nemzetgyűlést rögtönözve, válaszként a gyulafehérvári nagygyűlésre és az ott elfogadott határozatokra. A Mátyás-téren megjelent több tízezres tömeg előtt Apáthy István beszédében ekképpen adott hangot nemzeti közösségünk akaratának: „Legyőzve ellenségeink túlereje által, be kell ismernünk, hogy levertek bennünket! De annyira nem győztek le, hogy a körülöttünk lakó bármely nemzetnek joga volna rendelkezni felettünk. Annyira nem győztek le, hogy valamennyi itt lakó nemzetnek joga lehessen az ország feldarabolását kimondani az egyik darabját az egyik, a másik darabját a másik országhoz csatolni. Annyira nem győztek le, hogy ma már le kelljen mondanunk emberi és nemzeti jogainkról.” A gyűlésen tiltakoztak az erdélyi románok egyoldalú lépései ellen, és kijelentették, hogy „a Wilson-féle elvek értelmében gyakorolt önrendelkezési jogánál fogva [az erdélyi magyarság] a Magyar Népköztársasággal közösségben akar élni s az egységes csorbítatlan Magyarországon belül minden itt lakó nemzetiség számára teljes jogegyenlőséget, szabadságot, és önkormányzatot követel…”. Az ezt követő történelmi események ismertek, jogfosztott helyzetünket pedig mind a mai napig tapasztaljuk.
Történelmi elődeink bátor kiállására emlékezve, és látva, hogy a védekező reflex magától értetődő válaszaként már 100 évvel ezelőtt, az első világháborútól sújtott erdélyi magyar közösségben is megfogalmazódott az önrendelkezés gondolata, melyet a mai Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői és tagjai is elszántan képviselnek, kijelentjük:
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a száz évvel ezelőtt megalakult Erdélyi Nemzeti Tanácsot történelmi elődjének tekinti, annak szellemiségével azonosul, értékrendjét magáénak vallja, a nemzetek békés együttélését alapvető értéknek tartva folytatni kívánja az akkor megkezdett harcot a belső önrendelkezés elve mentén és az SZNT-hez hasonlóan ezennel meghirdeti a magyar nemzeti önrendelkezés évét..
Hisszük és valljuk, hogy a történelem nyújtotta példák erőt adnak az olykor kilátástalannak érzett küzdelmünkben, és ugyanezen példák erkölcsi iránytűként is szolgálnak egy olyan békés harcban, melynek egyetlen eredménye lehet: az erdélyi magyarság teljes körű önrendelkezésének kivívása.
2017. október 14. Kolozsvár, az EMNT Küldöttgyűlése
Zárónyilatkozat
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2017. október 14-én Kolozsváron tartotta tisztújító küldöttgyűlését. A gyűlés keretében sor került az elmúlt két év szervezeti tevékenységének kiértékelésére, az elnökségi tagok beszámolóinak elfogadására. A tisztújítás eredményeként kétéves időszakra a Küldöttgyűlés megválasztotta az új elnökséget, a következők szerint: Tőkés László, elnök, Sándor Krisztina ügyvezető elnök, Borbély Zsolt Attila, Cseh Gábor, Mátis Jenő, Nagy József Barna, Tiboldi László alelnökök. A elnökségnek hivatalból tagja a Partiumi Autonómiatanács elnöke, Szilágyi Ferenc valamint a Magyar Ifjúsági Tanács képviselője, Fancsali Barna.
A küldöttgyűlés által elfogadott további határozatok:
Az EMNT Küldöttgyűlése felhívja a figyelmet arra, hogy a 2018. évi magyarországi országgyűlési választásokon a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok is részt vehetnek. A választáson való részvétel előfeltétele a regisztráció. Az EMNT irodahálózata segítséget nyújt minden érdeklődőnek a választói névjegyzékbe való felvételhez. A Küldöttgyűlés arra buzdít minden erdélyi magyar állampolgárt, hogy éljen szavazati jogával, ezzel is visszaigazolva a magyar kormány határok feletti nemzetegyesítő politikáját.
Az EMNT Küldöttgyűlése üdvözli magyar kormány kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programját. Erdélyben, a Maros-Mezőségen elindított pilótaprogram sikerében bízva egyúttal felajánlja közvetítői és szakmai segítségét mind a magyar kormány, mind az erdélyi érdeklődő kis- és középvállalkozások számára.
Az EMNT Küldöttgyűlése továbbra is az integrált autonómia-formák elérésében látja az erdélyi magyar nemzeti közösség jövőjének biztosítását. Ennek érdekében támogat minden olyan nemzetpolitikai kezdeményezést, mely az autonómia ügyét előreviszi a Kárpát-medencében. Az EMNT Küldöttgyűlése fontosnak tartja, hogy ismételten benyújtsák Székelyföld autonómia-tervezetét Románia parlamentjében, lehető legszélesebb körű magyar társadalmi és politikai támogatással. Ellenkező esetben népi kezdeményezés eszközéhez folyamodunk.
Elengedhetetlennek tartjuk a személyelvű és a területi autonómia mellett a sajátos státusú nemzeti önkormányzatok ügyében való közös magyar fellépést.
Az EMNT Küldöttgyűlése tiltakozik a romániai közoktatásban uralkodó kaotikus állapotok ellen, melynek következtében a tanévet tankönyvek és módszertani segédanyagok hiányában kezdték el országszerte. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy elengedhetetlen egy hosszú távú magyar közép- és felsőoktatási stratégia mielőbbi kidolgozása, mely által elkerülhetővé válhatnak az az erdélyi magyar nyilvánosságban az utóbbi időben megütközést keltő iskolai összevonások és bezárások. A küldöttgyűlés a marosvásárhelyi római katolikus iskola, a Székely Mikó Kollégium és a zilahi Wesselényi Kollégium helyzetének mielőbbi rendezését sürgeti. Meggyőződésünk, hogy a végső és tartós megoldást a magyar oktatás ügyét is rendező kulturális autonómia biztosíthatja.
Az EMNT Küldöttgyűlése megállapítja, hogy az erdélyi fiatalok elvándorlása állandósult folyamat, amely súlyos aggályokat vet fel a szülőföldünkön való megmaradásunkat és jövőnket illetően, és elhatározza, hogy szakmai vitákat szorgalmaz a lehetséges megoldások és egy hazahívó programcsomag kidolgozására.
Az EMNT Küldöttgyűlése a 2018–2020-as időszakra centenáriumi programot hirdet „Válasz Trianonra: az autonómia” jelmondattal. A kétéves időszakra évfordulós rendezvényeket, programokat irányoz elő, az erdélyi magyar sorskérdéseinkre adandó válaszok meg megtalálása igényével.
Nagy-Románia megalakulásának 100 éves évfordulójának küszöbén az EMNT tiltakozik az utóbbi időszakban megtapasztalt növekvő magyarellenesség miatt. Az Erdélyben élő magyar és román közösség egymás mellett élése történelmi tény, melynek nem a kárát kellene hangoztatni, hanem sokkal inkább a hasznát keresni. Az EMNT az erdélyi román közösségben partnert keres arra, hogy Erdélyt közösen erősítse regionális identitásában, és együtt fogalmazzák meg az ország regionalizációjára vonatkozó – gazdaságilag a régiót jobb helyzetbe hozó – közös jövőképünket.
Az EMNT Küldöttgyűlése tiltakozik az ukrán oktatási törvény ellen, mely súlyosan sérti a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát. A törvény fokozza az amúgy is sok csapást megélt kárpátaljai magyar közösség ellehetetlenítését, mely ellen minden lehetséges fórumon tiltakozni szükséges.
Az EMNT Küldöttgyűlése üdvözli a katalán nép többségi akaratnyilvánítását, és bízik abban, hogy békés tárgyalások útján mindkét fél számára megnyugtató megoldásra jutnak. Az EMNT a katalánokat ért hatósági erőszakot elítéli, és sürgeti az európai uniós intézmények vezetőit, hogy érdemben tárgyaljanak a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek helyzetéről. Mindezekkel együtt visszautasítja a katalán függetlenségi és a székely autonómiatörekvések manipulatív szándékkal való összemosását.
A Kolozsvári Nyilatkozat negyedszázados évfordulóján az EMNT továbbra is ragaszkodik az abban megfogalmazott belső önrendelkezés politikai alapelvéhez és annak folytonosságában erősíti meg elkötelezettségét a három szintű autonómia megvalósításának ügye iránt.
Kolozsvár, 2017. október 14.
Az EMNT Küldöttgyűlése
