Utcanevekről

Utcanevekről

Választási évben vagyunk, kampányidőszak következik, elsőre a júniusi helyhatósági, majd november-decemberben a parlamenti választásé. Ilyenkor, minden párt előveszi kedvenc témáját. Az egyik párt ilyenkor mindig kedvenccé váló témája az utcanevek és egyéb, a kisebbségek nyelvi jogait feszegető kérdések iránti hatalmas érdeklődés.
Három és fél évig nem, de most aztán ezerrel! Van ugyan egy, sajnos nem kicsi rétege ennek a fránya kisebbségnek, aki be is dől ezeknek a kampányban előbúvó, inkább a szlogenek és ígérgetések szintjén maradó érdeklődésnek, a másik részét az ominózus kisebbségnek azonban nem lehet „falnak állítani”. Azért nem, mert ezen csoport már észrevette, hogy amint az áhított pozíciót elnyerte az illető párt és jelöltje, nagy ívben tesz a kampányban tett ígéretekre.
De most nem erről szeretnék beszélni, sokkal inkább tanácsot (ha ugyan adhatok én tanácsot tanult képviselőjelöltjeinknek, amolyan mezei kisebbségiként) szeretnék adni azoknak a jelöltjeinknek, akik netán valami csoda folytán bejutnak a városi tanácsba, és ott olyan arányban képviselnek majd minket, hogy lesz súlya a képviseletüknek.

Szóval, tisztelt jövendő tanácstagok: azt javasolnám, ha netán egyszer eljutnak odáig, hogy újabb magyar utcaneveket javasolhatnak Nagyvárad városában, ne történelmi neveket javasoljanak, úgy mint Kossuth Lajos, Teleki Pál, Csáky István, Tisza Kálmán stb., hanem próbálják többségi kollégáik fejébe sulykolni azon régi, szép utcaneveket, mint például Sas utca, Zöldfa utca, Kert utca, Német utca, Körös utca, Tímár utca, Fő utca, Füzes utca és még sok más olyan utcanevet, amely nekünk, váradiaknak mond valamit, nekik meg nem sérti nemzeti öntudatukat.

Az utóbbi tíz esztendőben két értékes kiadvány is megjelent városunkban ezekről az utcanevekről, érdemes lenne forgatni őket e célból. Tudom, az utánunk jövő generáció már úgysem fogja használni a régi neveket, hiszen az ő tudatukba már így íródtak be azok (bár a helyzet nem reménytelen), de az idelátogató turisták és az itt élők jobb közérzetére hivatkozva kéne megpróbálni. Úgy gondolom, ez nem lenne megalkuvás, mert ha legalább ezt elérik a jövő ciklus tanácsosai, máris többet tettek, mint az eddigiek, akik halvány, erőltetett
próbálkozásokkal, nevetséges tükörfordításokkal tették lehetetlenné az ügyet.

Farkas László
Nagyvárad

Facebook
Érintő hírportál