Vissza kéne szerezni az emberek bizalmát – sopánkodnak a bankok

Vissza kéne szerezni az emberek bizalmát – sopánkodnak a bankok

Olvasom a megyei román sajtóban, hogy fűt-fát ígérnek a bankok, csakhogy visszaszerezzék az ügyfeleiket, akiknek  eljátszották a bizalmát az évek során.

A Román Bankok Egyesülete még egy új „etikai bankkódexet” is kidolgozott, amely szerint a pénzintézetek ezután nyitottabban fognak viszonyulni az adósok problémáihoz.

Azt viszont nem hangoztatják, hogy ez kódex már 2009 óta létezik és hatályban is van, de amíg volt kit megfejni és volt kiről hét bőrt lenyúzni, addig a kutya sem tartotta be. Most kiegészítették egy olyan fejezettel, amely szerint megkülönböztetik azokat az adósokat, akik önhibájukon kívül kerültek fizetésképtelen helyzetbe – akár fizikai, akár jogi személyről legyen is szó – magyarázza Ionuţ Verzea, a Retail Division Manager Kiwi Finance hitelszakértője, arra végre, hogy visszaszerezzék az ügyfelek bizalmát, mivelhogy ügyfelek nélkül, ugye a bankok sem életképesek.

Mi több, a Román Nemzeti Bank (BNR) tótumfaktumai is „melegen ajánlják” a pénzintézeteknek az ügyfélbarát-féle rendszer kiépítését, és minden bizonnyal nem alaptalanul.

Azt tapasztaltuk – mondja Verzea a bihon.ro hírportálnak, hogy az elmúlt évek során a bankokról rendkívül negatív vélemény alakult ki az ügyfeleket illetően – akár magánszemélyek, akár jogi személyek legyenek is azok, függetlenül attól, hogy milyen tranzakciót végeznek. A mai felfogás olyan évek eredménye, amikor a kiegyensúlyozatlan kapcsolatok, az ügyfélközpontúság hiánya és a rendszer merevsége határozottan hozzájárult az ellenszenv kialakulásához.

De a hitelszakértő arról mélyen hallgat, miként adták el az általa pátyolgatott pénzintézetek az önhibájukból fizetésképtelenekké vált ügyfelek teljes tartozásait holmi külföldön (Ciprus, Málta) bejegyzett gengsztercégeknek (kiszolgáltatva ezeknek az ügyfelek személyes adatait), amelyeknek a behajtó kutyái valami horribilis összeg (csak a Jóisten a megmondhatója, hogyan vált mondjuk a háromezer lejes maradék tartozás 50 ezer lejessé) kifizetése végett rendszeresen zaklatják az adóst. Telefonon akár naponta is, ha éppen ráérnek. Arról nem is szólva, hogyan tettek földönfutókká románok százezreit, akik többek között ezek miatt (is) kényszerültek el az országból. A román hatóságok pedig simán együttműködnek ezekkel a törvénytelen behajtó cégekkel, máról-holnapra zárolva a bankkártyákat, ellehetetlenítve a cégek és fizikai személyek tranzakcióit, sőt a havi bérek zárolása is napirenden van.

Olvasom a romániai kivándorlásról szóló statisztikában, hogy az aktív lakosság több mint fele már külföldön él és gyarapodik. Pár évvel ezelőtt még a munkahelyek hiánya, illetve az említett a „bankrendszer ügyfélközpontúságának hiánya és merevsége” miatt hagyták el az országot, manapság pedig az alulfizetettség miatt mennek el. Tény, hogy a megkérdezettek tíz százaléka sem gondol a hazatérésre.

Nem csodálom hát, hogy a bankrendszerben megcsappant a „nyúzni való”  és veszélyben az év végi magas jutalék. Nem új etikai kódex kéne ide, hanem törvény, ami megvédi tőlük a szerencsétlenül járt embereket. Ugyanis az adósok zöme valóban önhibáján kívül került a bankok és a behajtók kelepcéjébe (munkahelyek elvesztése, betegség, csőd) és egyszerűbb volt eladni az adósságot (értsd, nem a maradékot, hanem a teljeset, ami a szerződésben szerepelt – sok éves kamattal együtt), mint alkalmazni a rugalmas 2009-es etikai kódexet.

Az eljátszott bizalmat pedig nem könnyű visszaszerezni főleg, ha már alig van  hitelképes ember az országban. Romániában a bankok hitelének alighanem befellegzett. Kicsit kései az ébredés…

Sütő Éva

Facebook
Érintő hírportál