Nem használhatók fel a lehallgatások Kiss Sándor volt Bihar megyei tanácselnök perében

Nem használhatók fel a lehallgatások Kiss Sándor volt Bihar megyei tanácselnök perében

A Bihar Megyei Törvényszék végzése szerint nem használhatók fel a titkosszolgálati lehallgatásokkal szerzett bizonyítékok Kiss Sándor volt Bihar megyei tanácselnök korrupciós perében.

A szerdai végzés kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének korábbi elnökét 2018 júniusában nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Bihar Megyei Törvényszék, amely négy pénzmosási ügyben, hivatali visszaélésben, csúszópénz elfogadásában és befolyással való folyamatos üzérkedésben találta bűnösnek. Az üzletember politikus ügyében egyúttal 5,55 millió euró (1,97 milliárd forint) vagyonelkobzást is elrendeltek a bírák, és öt évre eltiltották a közügyektől.

Az elsőfokú ítéletet azonban a Nagyváradi Táblabíróság megsemmisítette, és az ügyet az eljárás során elkövetett formai hibákra hivatkozva visszaküldte a törvényszékre. A romániai sajtó már ezt a fejleményt is úgy értelmezte, hogy Kiss Sándor és vádlott társai megússzák a büntetést, mert az ügyük elévül, mire jogerős ítélet születhet. A megismételt eljárás során semmisítették meg azokat a bizonyítékokat, amelyeket a román titkosszolgálat gyűjtött, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva figyelve meg a volt politikust.

Kiss Sándor ellen a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) emelt vádat 2015 júniusában. A vádirat összeállításához a magyarországi németországi és hollandiai bűnüldöző szervek is adatokat szolgáltattak.

A DNA vádirata szerint a debreceni Keviép Kft. Kiss Sándor lefizetésével nyert megbízást 2003-ban a nagyváradi környezetkímélő szemétlerakó megépítésére. A vádhatóság állítása szerint a Keviép egy londoni közvetítőn keresztül adta el munkagépeit romániai leányvállalatának. A londoni közvetítő cég 187 ezer euróért (66 millió forint) vásárolta, és 500 ezer euróért (177 millió forint) adta tovább a munkagépeket. A debreceni cég könyveléséből így kivont pénzből 300 ezer euró (106 millió forint) készpénzben jutott el Kiss Sándorhoz.

A DNA közleménye szerint két másik esetben is ugyanezt a sablont alkalmazták. Romániai cégek építkezésben használt gépeket és anyagokat vásároltak nyugat-európai gyártóktól. Noha közvetlenül alkudtak az eladóval, az üzletet angliai és amerikai cégeken keresztül kötötték meg, amelyeknek több százezer euróval többet fizettek a kialkudott árnál. Az árkülönbözetet az ügyészség állítása szerint a beiktatott angliai és amerikai cégek tulajdonosa valamennyi esetben készpénzben vette fel, és fizette ki Kiss Sándornak. A csúszópénz ellenében a bihari politikus kedvező elbírálást biztosított a különböző közbeszerzési eljárásokon.

A vádirat szerint Kiss Sándor 2004 és 2008 között 3,2 millió euró (1,1 milliárd forint) csúszópénzt kért és kapott egy üzletembertől annak a kijárásáért, hogy a nagyváradi hőerőmű az illető cégétől vásárolja a szenet. Ebben az ügyben maga a csúszópénzt fizető üzletember tett feljelentést.

Kiss Sándor 2000 és 2012 között töltött be vezető tisztséget a Bihar megyei önkormányzatban. 2004 és 2008 között a megyei tanács elnöke, az azt megelőző és azt követő ciklusokban a tanács alelnöke volt. Míg az RMDSZ országos vezetői több olyan erdélyi magyar politikust a védelmükbe vettek, akik ellen korrupcióellenes eljárás indult az utóbbi években, Kiss Sándor esetében ez nem történt meg.

(MTI)

Facebook
Érintő hírportál