Isten se akarja…
Gábor Ferenc köröstárkányi szerző Isten se akarja… című legújabb kötetének bemutatójára december elején került sor a Magyarok Világszövetsége budapesti székházában. A kiadvány a Magyarremetén 1944. szeptember 23-án bekövetkezett magyarirtás áldozatainak állított emléket. Ezen a napon a faluban 41 ártatlan magyar civilt gyilkoltak le a bevonuló románok.
Pénteken (május 20-án) a nagyváradi Góbé csárdában, szombaton (május 21-én) pedig az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok fesztivál keretében a Máté Imre Városi Könyvtárban mutatta be a kötetet, előző négy dokumentumregényével, monográfiájával egyetemben (Életem viharának emlékére – Köröstárkány fekete húsvétja; Egyestések; Egy falu, melynek nem látni mását; Kisnyégerfalva rövid története).
„A magyarremetei vérengzés anyagát 2014–2015-ben gyűjtöttem a még emlékező, jószándékú magyar emberektől. Be kell vallanom, sokszor ellentmondásokba ütköztem, annak okán, hogy a jótékony, gyógyító idő foga már vásott a történések, az átélt borzalmak elevenségén. Azt azért le kell szögezni, hogy a valódiságuk, igazuk ma is él. A szívekben, lelkekben, ha szunnyad is, de még ott az emlékek eleven parazsa. Annak ellenére is, hogy a román nacionalizmus évei alatt nem volt szabad beszélni az 1944. szeptember 23-án, Magyarremetén történtekről” írja a szerző a kötet utószavában.
Szombat délután tehát Szilágyi Ferenc Hubart helyi író, költő, képzőművész méltatta a dokumentum értékű kiadványt, aki többek között elmondta a szerzőről, hogy nem először jár Érmihályfalván, és hogy kötetei legalább annyira ismertek már az Érmelléken is, mint a Belényesi medencében. Sőt, itt még talán ismertebbek, mint a dél-bihari szórványvidéken. A kötetekről elmondta azt is, hogy mindamellett hogy dokumentumértékűek, tartalmaznak szépirodalmi elemeket is, azonban a szerző valamennyiben igyekszik megmaradni a valós tényeknél.
Gábor Ferenc kifejezte abbéli örömét, hogy ismét alkalma nyílt Érmihályfalván is bemutatni legfrissebb irományát, hozzáfűzve, hogy a szórványban élők tragédiájával szinte alig foglalkoztak Trianon óta. Úgy érzi, kötetei akár hiánypótlónak is tekinthetők, annak ellenére, hogy még ma sem lehet nyíltan, tabuk nélkül beszélni az első, illetve a második világégést követő szörnyű tragédiákról, amelyeket megélni kényszerült többek között a Belényesi medence magyarsága is.
A hátramaradottak pedig zokszó nélkül vitték tovább az életet. Mára megbékéltek a történelem okozta sebekkel, a gyűlölet is megfakult. Azonban – mint mondta – fájó tapasztalni, hogy a „magyarveszejtés” ma is folyik, csak cizelláltabb, rafináltabb módszerekkel, és akik arra lennének hivatva, hogy tegyenek a több százezres nemzetfogyás ellen, hallgatnak…
Az újabb kötet témája Gyanta története lesz (itt a magyarirtásnak 1944. szeptember 25-én 45 áldozata volt), amelynek kiadását a többi kötetek bevételéből tervezi.
Gábor Ferencnek Pap Sándor néppártos tanácsos köszönte meg a tartalmas délutánt, majd a szerző dedikálta mostani és régebbi köteteit.
Sütő Éva
