A demarkációs vonalon innen és túl megszólaltak a harangok…

A demarkációs vonalon innen és túl megszólaltak a harangok…

Az érmelléki települések alig pár kilométerre fekszenek attól a demarkációs vonaltól, ami jóformán már csak adminisztratív szerepet tölt be az anyaország és Románia között, de akkor is jelzi azt a státuszt, hogy határon innen és határon túl…

Eme láthatatlan földrajzi sávon ma átnéztek a templomtornyok, és épp mint száz esztendővel ezelőtt felbúgtak, egekbe panaszolva az elfogadhatatlant, hogy két országhatáron is átkél a magyar, és még mindig otthon van, és még mindig a saját anyanyelvén szól nemzettársához, mert holmi nemzetközi érdekek ezelőtt száz évvel így kívánták.

Ezeket a gondolatokat fűzte tovább ma Pap Sándor György, az EMSZ érmihályfalvi elnöke a 20. század hőseinek és áldozatainak emlékművénél, amikor az Ismerős arcok zenekar Nélküled című közismert dalának soraiból idézve tett pontot a nemzeti összetartozás vitathatatlanságára, a nemzet eme fekete lobogókkal fémjelzett napján: S bár a lényeget még nem értheted /Amíg nem éltél nehéz éveket /Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk /Mi egy vérből valók vagyunk. A legendás sorokat követően Pap Sándor György Szabó Ferenc szervezeti taggal helyezte el az emlékműnél a kegyelet virágait.

Czeglédi Júlia, az EMNT érmelléki elnöke az alkalmat megszentelő harangokhoz igazítva mondta el rövid imáját megtépázott nemzetünkért (Óh, Istenem arra kérlek, álld meg most a Magyar Népet. Nyújtsd ki kezed segítségnek, bocsásd meg a vétkeinket. Ne hagyd magára most e népet, hisz bujdosóként mégsem élhet. Add, hogy újra együtt legyünk, s egy nemzetként lélegezzünk!), majd helyezte el koszorúját Szabó Ágnes szervezeti tag kíséretében az emlékmű egyik oszlopára, mely emlékművet Szilágyi Ferenc Hubart képzőművész tervezett, és amelyet 2004-ben avattak fel a Forradalom útján (Morgó).

További fotók itt.

Sütő Éva

Facebook