A demokratikus értékek és az emberi jogi válságról

A decemberi EP-plenárison megvitatott
külügyi és emberi jogi jelentések
A december 14-17. közötti strasbourgi plenáris ülésen az Európai Parlament több külügyi és emberi jogi vetületű témát, illetve jelentéstervezetet tűzött napirendjére, vitatott meg és bocsátott szavazásra. Hétfő este (december 14.) az EP külügyi (AFET), fejlődési (DEVE) és emberi jogi (DROI) szakbizottságainak közös szervezésében a Szaharov-díjjal idén kitüntetett Raif Badawi feleségét látta vendégül az EP, mivel a szaúd-arábiai blogger és jogvédő aktivista jelenleg tízéves börtönbüntetését tölti az iszlám sérelmére elkövetett vétségei miatt. Ensaf Haidar, aki három gyermekükkel jelenleg Kanadában él, és nemzetközi harcot folytat férje szabadon bocsátásáért, meghatódottsággal mondott köszönetet a magas kitüntetésért és az Európai Parlament messzemenő támogatásáért.
Felszólalásában Tőkés László EP-képviselő, a DROI bizottság alelnöke rámutatott, hogy a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjjal az EP az alapvető emberi jogok védelmében globális szinten vívott küzdelemhez járul hozzá. Ezúton is sürgette a szaúdi hatóságokat, hogy Badawit és az összes bebörtönzött aktivistát feltétel nélkül bocsássák szabadon, és állítsák le az ártatlan elítélt kegyetlen megkorbácsolását. Ráutalva a nemrégen megtartott szaúd-arábiai helyhatósági választásokra, melyeken első ízben engedélyezték a nők részvételét, erdélyi képviselőnk azon reményének adott hangot, hogy az „Arab Tavasz” egyes biztató fejleményeinek, nem kevésbé pedig a szabadság mellett kiálló polgári jogvédők küzdelmének köszönhetően előbb-utóbb az arab világban is kedvező változások fognak bekövetkezni.
Ensaf Haidar asszonyt kedden az EP néppárti frakciója is ünnepélyes keretek között látta vendégül. A Szaharov-díj átadására az ülésszak harmadik napján, a Parlament plenáris ülésén került sor.
Kedd délután (december 15.) a plénum az EU–Kína kapcsolatokról szóló éves jelentést vitatta meg, szerda délben (december 16.) pedig nagy szótöbbséggel szavazta azt meg a Parlament. A dokumentumhoz erdélyi képviselőnk is számos módosító indítványt nyújtott be, melyeket a külügyi bizottságnak a vitát megelőző novemberi ülésén a különböző politikai csoportok csaknem egyöntetűen támogattak. Képviselőnk javaslatai főképpen az emberi jogokra irányultak. Kiváltképpen a vallás- és szólásszabadságra, a halálbüntetés betiltására, valamint az etnikai, illetve kisebbségi jogokra vonatkoztak, de ugyanakkor a kínai hatóságok által elindított korrupció elleni harcra is kitértek, hangsúlyozván, hogy a jogállamiság megteremtése nélkül a politikai reformok aligha vezethetnek eredményre.
Indítványaiban erdélyi képviselőnk arra is emlékeztetett, hogy a Kínai Népköztársaság hivatalosan és névlegesen elfogadta az emberi jogok egyetemességét, és az elmúlt három évtizedben formailag részévé vált a nemzetközi emberi jogi keretnek. Ezt szem előtt tartva, Tőkés László külön is felhívta a figyelmet arra, hogy páratlan mértékű gazdasági növekedése ellenére az ázsiai országban az egypárti kommunista hatalom a politikai jogokat és alapvető szabadságokat továbbra is drasztikusan korlátozza. Az ország emberi jogi aktivistáinak, ügyvédeinek és újságíróinak szabadságát évtizedek óta nem csorbították olyan súlyosan, mint Hszi Csin-Ping elnök hatalomra lépése óta. Képviselőnk ismételten mélységes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a többségi hanokat betelepítik Tibetbe, ezáltal változtatva meg mesterséges módon a lakosság etnikai összetételét. Ilyen módon a tibetiek rövid időn belül a saját hazájukban kerülhetnek kisebbségbe.
Módosító javaslatainak üzenetét képviselőnk a keddi vitában is tolmácsolta, melynek keretében számos kollégája szólalt fel és fogalmazott meg hasonló kritikákat. A jelentést jegyző Bastiaan Belder holland konzervatív képviselő megítélése szerint az EU és Kína közötti kapcsolatok jó irányba haladnak, azonban Kína mind a mai napig nem fogadja el az EU által képviselt nemzetközi elveket, értékeket és normákat, hanem olyan történelmi, politikai és társadalmi sajátosságokat hangsúlyoz, melyek árnyékában minden kritikát elutasít, és nem tesz eleget nemzetközi vállalásainak.
A vitában megszólaló Nicolas Schmit az Európai Tanács képviseletében arra mutatott rá, hogy az Uniót és Kínát szoros gazdasági kapcsolatok fűzik egymáshoz, éppen ezért a két félnek kölcsönösen szüksége van egymásra. Az EU érdekelt Kína gazdasági és politikai reformjainak véghezvitelében, ezért viszont különleges figyelmet fordítanak az emberi jogok helyzetére, hiszen Kína emberi jogi kötelezettségeinek elmaradása komoly instabilitáshoz vezethet. „Kína pozitív erő lehet, hogyha a globális rend- és békefenntartáshoz fokozottabban hozzájárul, a globális migráció kérdésének kezelésében pedig nagyobb felelősséget vállal” – mondotta.
Antonio López-Istúriz White spanyol néppárti képviselő, a Belder-jelentés árnyékjelentés-tevője is elmondta, hogy Kína stratégiai partnerünk, következésképpen a kétoldalú együttműködés folyamatos erősítése rengeteg lehetőséget kínál. Peking vezető szerepe egyre erősödik a világban, buzdítsuk tehát arra, hogy a közös játékszabályok mentén járjon el. Charles Tannock brit, konzervatív képviselő arra figyelmeztetett, ne feledjük, Kína egy egypárti kommunista diktatúra, a partnerséget tehát ennek tudatában kell továbbalakítanunk. Cristian Preda román néppárti képviselő, a DROI bizottság koordinátora azt hangoztatta, hogy egyszer s mindenkorra véget kell vetni a Tibet népe ellen elkövetett könyörtelen jogfosztásnak.
Tőkés László szerda délután (december 16.) Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban 2014-ben című jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló vitában szólalt fel. Amint erről már korábban is beszámoltunk, az Európai Parlament minden évben elfogad egy határozatot, amely áttekinti az emberi jogok és a demokrácia helyzetét a harmadik világ országaiban. A Cristian Preda által jegyzett idei jelentés mélységes sajnálattal mutat rá, hogy az emberi jogok és a demokratikus értékek, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága, a gondolatszabadság, valamint a lelkiismereti és a vallásszabadság az eddigieknél is hátrányosabb helyzetbe kerültek a világ számos részén.
Ebben a szellemben erdélyi képviselőnk is több módosító indítványt terjesztett elő, melyeket az AFET-bizottság meg is szavazott. Kiemelte, hogy a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy meggyőződés szabadsága az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában elismert alapvető emberi jogok, melyeket azonban az ENSZ számos tagállamában durván megsértenek. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több ország hoz szigorú jogszabályokat a civil társadalom tevékenységeinek elfojtására, ami a demokrácia szempontjából rendkívülien fontos civilszféra szerepét és szabadságát korlátozza.
Az EP-vitában Preda jelentéstévő – egyebek mellett – azt hangsúlyozta, hogy az emberi jogok nem játszhatnak másodlagos szerepet az EU külpolitikájában. Tőkés László hozzászólásában – többek között – arról szólt, hogy noha ma már senki sem vitatja, hogy az emberi jogokat individuális szinten védelmeznünk kell, viszont az ügynek a kollektív vetületére is oda kell figyelnünk, hiszen emberek millióit etnikai kisebbségi vagy/és vallási közösségi jogaikban éri sérelem. Ezen a téren még az EU tagállamain belül is komoly hiányosságokat tapasztalunk, tette hozzá, de meg ennél is nagyobb kihívás ez a Keleti Partnerséghez tartozó vagy a nyugat-balkáni, volt kommunista államokban, valamint a továbbra is kommunista fennhatóság alatt álló társadalmakban. Az Unió bővítési politikája olyan eszköz, mely döntő szerepet tölthet be az emberi jogok hatékony érvényesítésében – zárta felszólalását képviselőnk.
Végezetre a Bizottság nevében Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos arra nézve tett ígéretet, hogy korunk súlyos kihívásai közepette, mint amilyenek a humánkatasztrófák és a terrorizmus, az Unió kormánya az eddiginél is inkább odafigyel az EP üzenetére, s ennek megfelelően az emberi jogok ügye ezentúl is meghatározó szerepet fog játszani a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban.
A jelentést csütörtök délben (december 17.) nagy többséggel szavazta meg az európai törvényhozás.

Strasbourg, 2015. december 17.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

 
H O Z Z Á S Z Ó L Á S

az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló jelentéshez

Őszinte elismerésemet fejezem ki Bastiaan Belder képviselő úr jelentése iránt.
A dokumentum világosan tükrözi az Unió és Kína közötti stratégiai kapcsolatok fontosságát – különös tekintettel azokra a globális kihívásokra, melyekkel naponként szembesülünk. Valamennyiükre közösen kell választ találnunk, olyanképpen, ahogyan ez, bolygónk megmentése érdekében, a párizsi klímakonferencián is történt.
Kínával szorosan együtt kell működnünk – még akkor is, hogyha több kérdésben joggal vagyunk elégedetlenek. Az egypárti uralom az emberi jogokat a gazdasági érdekeknek rendeli alá, a vallásszabadságot durván korlátozzák Tibetben, a nemzeti kisebbségek – köztük az ujgurok – súlyos üldöztetést szenvednek, a halálbüntetés továbbra is érvényben van, a szólásszabadságot pedig – az alkotmányos előírások ellenére – szintén nem tartják tiszteletben.
A jelentés arra szólítja fel Kínát, hogy nemzetközi kötelezettségeinek tegyen eleget, szomszédsági kapcsolatai terén felelős és méltányos módon járjon el Tajvan és a Dél-kínai-tenger térségének viszonylatában, globális viszonylatban pedig a béke, a fenntartható fejlődés, valamint a tiszta és egészséges környezet érdekében lépjen fel.

Strasbourg, 2015. december 15.
Tőkés László
EP-képviselő

 

H O Z Z Á S Z Ó L Á S

az EP 2014. évi emberi jogi jelentése tárgyában
Amint az az Európai Unió 2015-2019-re szóló, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési tervéből is kitűnik: az emberi jogok kérdése a világ ún. harmadik országaival való együttműködésünknek egyik legfontosabb alappillére.
Individuális szinten ma már senki sem vitatja, hogy világszerte érvényt kell szereznünk az alapvető emberi jogoknak, és védelmeznünk kell a jogfosztottakat, az üldözötteket, a jogvédő mozgalmi harcosokat.
Az ügynek viszont létezik egy kollektív dimenziója. Az emberek milliói és milliói etnikai vagy/és vallási hovatartozásuk miatt szenvednek üldöztetést a világon, kisebbségi kollektív jogaikban éri őket sérelem.
Az őshonos nemzeti kisebbségek jogai még az Unió egyes országaiban sincsenek rendezve. Még kevésbé a Keleti Partnerséghez tartozó, volt kommunista államokban, vagy a továbbra is kommunista fennhatóság alatt élő társadalmakban, valamint az iszlám országok legtöbbjében. Kirívó példaként említhetjük meg a Kínában élő tibetiek és ujgurok sanyarú sorsát, továbbá a világviszonylatban tömeges méretekben üldözött keresztények tarthatatlan helyzetét.
Cristian Preda kiváló jelentése – egyebek mellett – az EU bővítési politikájában jelöli meg azt a fontos eszközt, amelynek révén hatékonyan érvényesíteni lehet az emberi jogokat az érdekelt országokban. A Nyugat-Balkán Európába igyekvő országainak, valamint a volt szovjet birodalom utódállamainak elemi érdekük megszabadulni a kommunizmus örökségétől, és az uniós követelményeknek megfelelően valamennyi polgáruk számára biztosítani emberi és közösségi jogaikat.

Strasbourg, 2015. december 16.
Tőkés László
EP-képviselő

Facebook
Érintő hírportál