A megyei RMDSZ kedvéért még egyszer: Jól fizet az érdekvédelem – látványosan gyarapodott Pásztor Sándor vagyona az elmúlt években

Jól fizet az érdekvédelem – látványosan gyarapodott Pásztor Sándor vagyona az elmúlt években

Tájainkon szinte közhelynek számít, hogy választott elöljáróink nem a közért, hanem a közből élnek, méghozzá jól élnek. Az RMDSZ-es tisztségviselők egyáltalán nem kivételek, éppen ellenkezőleg, közszájon forog „érdekképviselőink” látványos, sok esetben szemérmetlen anyagi gyarapodása, aminek kezdete érdekes módon szinte mindig egybeesik vezetői tisztségekbe történő kinevezésükkel. Az évek múlásával aztán jól mérhető, mennyit is ér az adott tisztviselő, hiszen ha az őt megválasztó plebsz nem is sokat lát a kampányokban beígért tejjel-mézzel folyó Kánaánból, a képviselő, a szenátor, a tanácselnök valahogy mindig vagyonosabb lesz egy-egy négy éves ciklus után. A vagyon gyarapodásával együtt választott közszereplőink szemérmessége is párhuzamosan gyarapszik, tudniillik nem szívesen nyilatkoznak megtollasodásuk forrásairól, sőt egyre feledékenyebbek is lesznek, legalábbis a kötelező vagyonnyilatkozatokból időnként ki-kimarad egy frissen beszerzett telek, ingatlan, tóparti nyaraló, s más efféle úri huncutság, ami a négyévente buzgón pecsételő választópolgárnak legfeljebb vágyálmaiban lehet sajátja. Gyakori jelenség az is, hogy politikusaink matematikai ismeretei drámai hirtelenséggel romlani kezdenek, vagyis valahogy elfelejtenek összeadni, kivonni, főleg akkor, ha az kerül szóba, hogy a hivatali fizetésből hogyan sikerült megspórolni a drága tóparti villára, új autóra, egzotikus nyaralásokra valót.

Vízügyes(kedés)től a megyei tanácsig

Tájaink magyar köztisztviselőinek vagyongyarapodásával – magyar oknyomozó újságírás híján – általában a román nyelvű sajtó szokott foglalkozni. Nincs ez másképpen Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke esetében sem, akinek visszafogottnak éppen nem mondható vagyonosodásáról a Bihoreanul című hetilap közölt részletekben gazdag összefoglalót. Érdemes ebből szemezgetni, hogy a hétköznapi emberek láthassák, mennyire megéri ma „érdekvédelemmel” foglalkozni, legalábbis az egyéni haszonszerzés céljából mindenképpen.

Pásztor Sándor önéletrajza szerint1996-tól RMDSZ-tag, 2004-től 2014-ig a párt nagyváradi önkormányzati képviselője, illetve a helyi tanácsban frakcióvezetője, 2004-től a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tagja, 2009-től pedig a nagyváradi RMDSZ alelnöki tisztségét is betöltötte. 2014-től vízügyi szakállamtitkárként dolgozott a Környezetvédelmi Minisztériumban.

Az új földesúr

A 2016-tól a Bihar Megyei Tanács elnöki tisztségét is betöltő Pásztor legfrissebb vagyonbevallása szerint gazdag ember. Három bankszámlán összesen 160 000 lej és 40500 euró kamatozik a nevén, de nem ez a „pár rongyos fitying” adja a vagyon zömét, hanem az általa birtokolt ingatlanok. Pásztor Sándor két nagyobb lakóingatlannal, és azok melléképületeivel rendelkezik. 219 négyzetméteres családi háza van Nagyváradon, egészen pontosan Biharpüspökiben, a Hatház (Crangului) utca 14 szám alatt. A házhoz jó vízügyeshez méltóan medence is tartozik. A megyei tanács elnöke Hegyközszentimrén ízléses nyaralóval is rendelkezik. A tóparti, a bevallás szerint alig 121 négyzetméteres, stéggel is rendelkező nyaralót 2012-ben építtette, a jelek szerint önerőből, hiszen az elmúlt évek egyik vagyonbevallásában sem szerepel egyetlen bankhitel sem Pásztor nevén. A két épület piaci értéke visszafogott becslések szerint nagyjából 200-250 000 euró ingatlanonként, a berendezés árát most hagyjuk nagyvonalúan figyelmen kívül.

A megyei tanács elnöke a két lakóingatlan mellett még földesurakat megszégyenítő mennyiségű beltelekkel és külterülettel rendelkezik, Nagyváradon, Szalárd községben és Hegyközcsatáron is. 2003 és 2019 között összesen hét kisebb-nagyobb területhez jutott hozzá, bevallása szerint mindegyikhez vásárlás, vagy vagyonmegosztás nyomán, de ajándékba is kapott belőlük. A legkisebb terület egy 408 négyzetméteres nagyváradi beltelek, de Pásztor több mint öt és fél hektárt birtokol a nagyváradi Real környékén elterülő, igencsak drágán megvásárolható külterületekből is. Az említett környéken 15-20 euró/négyzetméter közötti piaci áron lehet földet vásárolni, vagyis a Pásztor Sándor birtokában levő terület alsó hangon is 850 000 eurót ér. Hogy ezt miből finanszírozta a megyei tanács elnöke, az rejtély, mert az ezt firtató kérdésekre soha nem válaszol. Igaz, csak a román nyelvű sajtó egy része „zaklatja” efféle kényelmetlen kérdésekkel, őket meg könnyű a magyarellenesség vádjával diszkreditálni, ami persze vagy igaz vagy nem, de ami tény, hogy az adófizetők nem tudják meg miből futja fő megyei „érdekképviselőnknek” efféle csillagászati összegeket felemésztő ingatlanbefektetésekre.

Halat, vadat s mi jó falat, szem szájnak ingere

„Nagy természet-, és állatbarát vagyok. Több, mint 15 éve folyamatosan járom a világot, nagy világutazónak tartom magam, életem egyik nagyon fontos részét képezi. Az egyik legnagyobb hobbim a horgászat, amely fontos szerepet játszott abban, hogy a vízügy szakterületére léptem. A sporthorgászatért, a természetjárásokért vagy a vadvízi evezésért is rajongok” – írja magáról saját (2016 óta nem frissített) oldalán Pásztor Sándor. Az RMDSZ-es politikus egzotikus vakációiról a megyei román sajtó is beszámolt. Nyaralás a Bahamákon, New Yorkban, Jamaica szigetén, pecázás és vadászat az Alpokban. Szép és irigylésre méltó időtöltés mindahány, amit Pásztor Sándor pártjának szavazói közül valószínűleg nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak. A kérdés itt is ugyanaz: miből telik a megyei tanács elnökének sok ezer vagy éppen tízezer eurókat felemésztő egzotikus utakra, mert bevallott jövedelméből (a saját, és második felesége fizetéséből) sehogy sem lehet kimatekozni.

Tény az, hogy a Szabó Ödön, Cseke Attila, Bíró Rozália, Pásztor Sándor fémjelezte Bihar megyei RMDSZ vagyonosodásáról sok konkrétum nem látott napvilágot, hiszen nem kötik választóik orrára, mennyit is kaszálnak az úgynevezett „érdekvédelmen”, aminek a helyi magyar közösség számára semmilyen kézzel fogható eredmény, pozitívum nem származik. A magyar közösség szégyene az, hogy olyan vezetői vannak, akik egyáltalán hírbe hozhatóak anyagi gyarapodásuk kapcsán, nem beszélve feltételezett, vagy éppen bebizonyosodott – de megúszott – korrupciós ügyeikről. Szintén a mi szégyenünk az, hogy a magyar nyelvű sajtót, nem vagy alig érdeklik az ehhez hasonló gyanús vagyonosodások, hirtelen meggazdagodások. A román sajtó, majd pedig az ő nyomukon a román igazságszolgáltatás végzi el jól, rosszul ezt a munkát helyettünk, azt pedig a legnaivabbak sem hihetik, hogy a román államnak az lenne az érdeke, hogy tiszta kezű, üvegzsebű, gerinces magyar politikusok követeljék jogainkat a román parlamentben. Ezért ha mi magunk nem mondunk véleményt róluk az urnák mellett, még sokáig érdemi munka nélkül, közpénzből gazdagodó pásztorok és szabóödönök kezén lesz a bihari magyarság.

K. Szalárdi István

Facebook
Érintő hírportál