A Szilágyságban ülésezett a PAT

A Szilágyságban ülésezett a Partiumi Autonómia Tanács

A szilágycsehi művelődési ház adott helyet a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) azon ülésének, amelyen tizenkét szilágysági település képviseltette magát. Az esemény Molnár Kálmán szilágycsehi nyugalmazott esperes rövid igei köszöntőjével vette kezdetét, majd dr. Sándor Józsefnek, az Erdélyi Magyar Néppárt Szilágy megyei elnökének köszöntő beszéde hangzott el. A néppárt megyei elnöke kifejtette többek között azt is, hogy a Szilágyság a szervezet számára nehéz terepnek bizonyul az RMDSZ-el szemben, mivel a többi partiumi megyékhez hasonlóan, ezen a vidéken is keresztbe tesznek minden néppártos, illetve polgári indíttatású tevékenységnek. Nem beszélve arról, hogy egyre nyilvánvalóbbá válik a tény, miszerint a szavazópolgárok nem kis hányada folyamatos megfélemlítésnek és zaklatásnak vannak kitéve, visszaszorítandó minden polgári és civilkezdeményezést a megyében.

sz3Sándor József beszédét követően dr. Szilágyi Ferenc, a PAT elnöke a Partium, mint önálló régió című kiselőadásában kifejtette: az EMNT-SZNT-PAT-EMNP szervezeti családnak három közös eleme van: egyedüliek, amelyek programjának középpontjában a föderalizmus-autonómia-regionalizmus elve áll.
A helyi sajátosságok, a helyi igények ismerete nélkül nem lehet felvirágoztatni egy területet, ennek egyetlen módja az önrendelkezés. Ezt az elvet gyümölcsöztették Svájcban, Ausztriában, Németországban, tipikusan azokban az államokban, melyek a helyi közösségek önkormányzata alapján építették fel a jóléti társadalmakat. Az önrendelkezést sehol nem adták ajándékba, mindenhol úgy kezdődött, hogy egy kis helyi csoport szembeszállt az erős nemzetállammal. Tartósan megjelenítették az igényt, és kivárták azt a pillanat. Mindenhol eljön az a bizonyos pillanat, ha kitartó a közösség, amikor a nemzetállam meghátrál.
Elmondta továbbá, hogy nemcsak a magyaroknak kérik az önrendelkezést, hanem az az alapvető elv, hogy az önrendelkezés mindenkinek jár, aki élni akar a lehetőséggel. Ezért hazudik, aki ezt csak magyar ügynek állítja be. Romániában történelmi hagyományai vannak a nagyrégióknak. Léteznek ilyen identitások. A Partiumban is 90 százalékban ugyanazok a problémák vannak, magyaroknak és románoknak, egyaránt. Rosszak az utak, nincs megfelelő munkahely, rossz a közszolgáltatás, stb. Nem érdekli a központi kormányzatot, hogy kultúrházra, vagy rendelőre van-e szükség, ha nekik parkra vagy focipályára van pályázati kiírásuk. Nem ismerik az igényeinket, nem is ismerhetik, mert az igények vidékről vidékre mások. A nyelvi jogokból viszont nem engedünk – mondta többek között a PAT elnöke.
Zakariás Zoltán, az EMNP országos alelnöke szintén Románia új közigazgatási felosztásáról beszélt, illetve ismertette a néppárt autonómia-koncepcióját, ezen belül az aszimetrikus regionalizmusról is szót ejtett, amely lehetővé teszi a sajátos jogállású régiók kialakítását. Ez a tervezet leírja ugyan a régiókat, de nem foglalkozik azzal, hogy területileg azokat hogyan kell pontosan meghatározni, hanem hatásköreiket, közjogi helyzetüket, a régiós szervek működését mutatja be.

sz 2Az előadások után a Magyarok Kenyere kezdeményezésben részt vett szilágysági gazdák érdemokleveleinek átadására került sor, amelynek keretében a helyi gazdaszerveződés, a szatmári, illetve Érmelléki Gazdák Egyesülete öt szilágysági település – Kémer, Sarmaság, Varsolc, Szilágyperecsen, Szilágyfőkeresztúr – tizenhárom búzatermelőjének nyújtottak át oklevelet a Magyar Agrárkamra kezdeményezéséhez való csatlakozásuk díjazásaként.

Felolvasásra került Tőkés László EU-parlamenti képviselő üdvözlő levele, majd Csomortányi István, a Bihar megyei néppárt elnöke átadott minden jelenlévő szilágysági település képviselőjének egy-egy partiumi zászlót.
A találkozót szeretetvendégség zárta.

Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtószolgálata

Facebook