Adony, Nyíradony, Éradony

Adony, Nyíradony, Éradony

Az egykori monarchia területén legalább három Adony nevű települést tartanak számon. Az egyiket mintegy négyezren lakják és a közép-dunántúli régióban, Fejér megyében bújik meg, egyszerűen Adony néven. A másik kettő a Hajdúságban – alig 15 kilométerre egymástól – Nyíradony (szintén Magyarország), illetve Éradony (Románia) néven éli hétköznapjait. Nyíradony nyolcezres városként, utóbbi alig pár száz lélekszámmal faluként vonult be az Érmellék történetébe.

Utóbbi két településnek még történelmi gyökereiben is vannak közös vonások. A krónikák szerint a honfoglalást követő időszakban mindkettő a Gutkeled nemzetség tulajdonát képezte. Ezután a hűbérurak adták-vették, elfoglalták, hadisarc majd hűségdíjként kezelték, volt királyi és császári adomány, egyházi tulajdon, majd a kommunista éra idején közpréda.

Éradony – A Haller-féle grófi kúria – Bihar vármegye községei

A legmostohábban Éradonnyal bánt a történelem. Nem volt elég a középkori és újkori hányattatása, közbejött Trianon is, amely végleg leszakította a fejlődés útjáról, mi több, a hetvenes-nyolcvanas évek végére szinte visszataszította a középkori állapotokba.

Vende Aladár (1856-1927) a Bihar vármegye községei című leírásában így ír erről a településről:

Ér-Adony, az érmelléki hegyek alatti síkságon fekvő nagyközség, melynek lakosai magyarok, vallásuk pedig róm. katholikus, ev. ref. és gör. katholikus, kik között azonban a reformátusok vannak a legtöbben. Házainak száma 140, lakosaié 901. Postája Ér-Tarcsa, távírója és vasúti állomása Érmihályfalva. A község neve hajdan Odun, majd Odon-nak hangzott, Miután pedig Odon, Ivánka fia, a XIII. században mint biharmegyei birtokos említtetik, valószínűnek látszik, hogy ő volt a községnek első birtokosa és névadója. 1262-ben a Gutkeled nemzetség birtoka. A XIII. század végén Kereki János comes bírja, 1337-ben Nagyveszelyi Ivánka fia Miklós, később Korpady Kelemen pozsegai prépost, utána Éberhard zágrábi püspök, de vele egyidejüleg a Jankafalvy és a Vetésy családot is itt találjuk. A XV. század elejétől még az Adonyiak, a Szepesyek és az Uporyak is birtak itt részeket. Egy 1465-iki, Mátyás korabeli oklevél, Szatmár vármegyéhez tartozónak mondja. A mult század elején a Szilágyi, a gr. Haller, a Fényes és az Okolicsányi család volt a földesura, mely utóbbitól a birtok Dobozy Miklós és ettől, örökség utján, a mostani tulajdonos: Szilassy Otto birtokába került, a kinek itt szép úrilaka is van, melyet a XIX. század elején gr. Haller Miklós építtetett. A község határában hajdan vár volt, mely egész a XVI. Századig, mint e község urainak tulajdona szerepelt, ma már azonban a nyomai is alig látszanak. A községben három templom van. A római katholikus 1786-ban épült. a gör. katholikus 1790-ben, az ev. református pedig a XVIII. század közepén. A református egyháznak igen régi, érdekes aranyozott ezüst-kelyhe van. Ide tartoznak Asztaghely, Halom és Bélye puszták is.

A ’89-es események után is mintegy másfél évtizedig pangott a falu, szinte azt sem tudták, hogy a térképen van.  Az elmúlt évtizedben nyíltak meg Éradony előtt is az uniós pénzforrások.

Így lassan az Érmellék többi kistelepüléseihez hasonlóan Éradony is felzárkózik határon túli “testvéreihez”.

S. É.

(Címoldalon:  egy régi felvétel a Fejér megyei Adonyról)

Facebook