Szilágyi Ferenc Hubart: Állj a sarkadra!

Quo vadis, Domine? Ember, merre tartasz?
Oda nézz, előtted tátong a szakadék!
Azon túl csak köd van, nem a túlsó part az
amit látsz; és ott már senki nem irgalmaz,
lehetsz bár kancellár, avagy pórivadék.

Ha egyszer megindul az élő úthenger,
rád tapos, eltipor a halál. Nem vár más
haza rád, tudhatod! Isten bottal nem ver!
Jön sok gátlástalan félig állat-ember,
s pogrommá fajul majd a hitvány vegzálás.

Állj hát a sarkodra, itt a végső óra,
talán megmentheted, ami még menthető!
Ne cseréld fel várad dűlő dominóra;
bitó, vagy macséta lesz jussod egy szóra,
asszonyodnak csador, avagy a szemfedő.

Kegyelem Urához meg nem térve soha
bűnében tobzódik ma száz új Ninive.
Pedig de sok Jónás tűnt azóta tova,
mégis gyarló lett a tengernyi ostoba.
Ember, merre tartasz? Quo vadis Domine?

 

Facebook