Áttörésre van szükség a magyar kisebbségi önrendelkezés ügyében!

A 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, július 25-én délelőtt Tusnádfürdőn megrendezték az immár hagyományosnak mondható fórumot Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László EP-képviselő részvételével.

Közlemény:
A kormányfő, aki egyben a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint a Királyhágó-mellék előző református püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke évek óta együtt lépnek fel ezen a fórumon, kifejtve meglátásaikat a nemzet- és világpolitika aktuális témái kapcsán, válaszolva a publikum soraiból érkező kérdésekre.
A Németh Zsoltnak, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének moderálásával lezajlott eseményen az elsőként szóló Tőkés László már az elején fájlalta, hogy az eredetileg nem csupán magyar-magyar párbeszédet, hanem román-magyar dialógust is magában hordozó „bálványosi folyamat” mára e tekintetben némileg egysíkúvá vált, hiszen nemcsak a román oldal távolmaradása tapasztalható az utóbbi években, de azoké is, akik magyar voltuk ellenére közvetve vagy közvetetten kizárják magukat a magyar-magyar párbeszédből. Míg a románok valójában ellenérdekelteknek mutatkoznak „közös dolgaink rendezésében” és a „magyar ügy” minket kielégítő megoldásában, addig egyes nemzet- és honfitársaink sajnálatos módon mintegy a magyar nemzetpolitika ellentáboraként szerveződnek vagy éppen szervezkednek ellenünk – mondta az EMNT elnöke. A továbbiakban jeles és jobbára tragikus történelmi események kerek évfordulói kapcsán adott rövid politikai helyzetértékelést, a Szentírásból vett idézetekkel pedig igei útmutatást a jövőre nézve.
Napjaink aktuális geopolitikai kihívásai kapcsán Tőkés László úgy vélte, a magyarok nem kérnek a megélhetési bevándorlókból és az Európai Unió által kikövezett görög útból. „Jobb szeretnénk a magunk útján, a magyar úton járni” – jelentette ki. Hozzátette: az erdélyi magyarok a rossz értelembe vett román útból sem kérnek, ehelyett az erdélyiek útján kívánnak járni. A jelenlegi konfliktusos helyzetben mi sem természetesebb annál, hogy szolidaritást kell vállalni Ukrajnával és a keleti partnerséghez tartozó országokkal, közöttük is elsősorban „a román Moldovával”. A Románia és Moldova egyesülésére irányuló politikai törekvésekben nem lát kivetnivalót, a népek, nemzetek önrendelkezési törekvései általában véve is üdvözlendők. „Hasonló attitűdöt várunk el mindazon szomszédos országoktól, köztük is Romániától, amelyeknek magyar közösségei teljes joggal tartanak igényt a területi önrendelkezésre” – jelentette ki Tőkés László, hiszen mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), mind a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) az európai integráció részének tekinti a magyar nemzeti integrációt. Ugyanakkor konstruktívnak és európainak nevezte a transznisztriai helyzet rendezésére vonatkozó, illetve Romániának a schengeni övezetbe való felvételét szorgalmazó magyar álláspontot.
Végezetül az EMNT és a KMAT elnökeként megköszönte, és továbbra is kérte Magyarország támogatását az erdélyi magyar autonómiatörekvésekhez. „Azon fáradozunk, hogy európai szinten és saját országainkban áttörést jelentő, gyökeres változás következzen be a magyar kisebbségi önrendelkezés viszonylatában” – jelentette ki Tőkés László.
Orbán Viktor miniszterelnök beszéde egy tabukat nem kerülgető, szókimondó, hazájáért aggódó politikus beszédének bizonyult, amelynek legfontosabb üzenete, hogy a magyar kormány hosszú távon elkötelezett a migráció megállítása mellett, és az Európai Unióban még határozottabban áll majd ki a „modernkori népvándorlással” szemben. Brüsszel „jelenleg képtelen gyakorlatias cselekvésre”, ezért a nemzetállamoknak kell – Magyarországot is beleértve – megvédeniük Európát és az európai értékeket „a tömeges illegális bevándorlás által előtérbe helyezett gazdasági, társadalmi, illetve biztonsági problémáktól” – mondta a kormányfő. A magyar baloldalnak is üzent, szembeállítva a nemzeti érdek képviseletét az ideologikus, nemzetek feletti Európában gondolkodó baloldali tábor elképzeléseivel. A lefolytatott nemzeti konzultáció azt mutatta ki, hogy a magyar családokat kell támogatni a bevándorlókkal szemben, a multikulturalizmus elutasítottsága pedig magas Magyarországon.
Orbán Viktor szerint most már nem csupán az a kérdés, hogy mi, magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi Európának nevezünk. A tét ma már Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek és nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása.
A két beszéd után a közönség soraiból érkezett kérdések egy részének megválaszolása következett. A miniszterelnök közölte: nemzetstratégiai fontosságú a romániai egészségügyi szolgáltatás kiegészítésére nyújtandó magyar segítség, akárcsak az oktatás terén történő támogatás. Magyarország készen áll egyeztetni bármilyen kérdésben a román politikummal, de Orbán Viktor szerint jelenleg minden a román félen múlik.
Szintén kérdésekre válaszolva Tőkés László amellett érvelt, hogy az erdélyi magyarságnak nem szabad engednie eredeti követeléseiből. „Huszonöt éve azzal indultunk, hogy önálló állami magyar egyetemet követelünk az erdélyi magyarságnak. Szinte elfelejtettük eredeti követelésünket. Még az igényszintünket is tudják manipulálni. Ma már azzal is megelégednénk, hogy mi is teljes joggal legyünk jelen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, holott azt tőlünk vették el. (…) Ha az RMDSZ olcsón adja a libát, olcsón adja a bőrünket, tőle fogják megvásárolni” – fogalmazott az EMNT elnöke.
A világban zajló keresztényüldözések kapcsán elmondta, hogy az Európai Parlamentben legalább addig eljutottak már, hogy napirendre tűzzék a kérdést. Tőkés László emlékeztetett: az erdélyi magyarok autonómiaküzdelme is az önvédelemről szól, az egyéni és közösségi jogokért folytatott harcnak nincs alternatívája.

Tusnádfürdő, 2015. július 25.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

Facebook