Banki kölcsönnel és adósság elengedéssel „segíti” Mihályfalva vezetése a baráti cégeket

Banki kölcsönnel és adósság elengedéssel „segíti” Mihályfalva vezetése a baráti cégeket

Újabb, közel 11 millió lejes banki kölcsönt vesz fel az érmihályfalvi önkormányzat, ezúttal a borsi székhelyű Észak-Nyugati Víz- és Csatorna Rt. (SC. Apa-Canal Nord-Vest SA) pénzügyeinek rendezésére, amit a helyi képviselő-testület a múltheti tanácsülésen jóvá is hagyott. A borsi vízmű kérdése majd minden érmihályfalvi tanácsülésen felmerül, ugyanis megalakulásakor a cég vezetése komoly, pályázati összegekből finanszírozott fejlesztéseket ígért a részvényes önkormányzatoknak, illetve fogyasztóknak. Ebből az elmúlt esztendőkben példának okáért Érmihályfalván semmi értékelhető nem valósult meg, viszont nem egyszer fordult elő, hogy az érmelléki önkormányzatoktól ilyen-olyan jogcímen különböző összegek megszavazását kérték, amit az RMDSZ uralta önkormányzatok – ellenzéki tiltakozás mellett – többnyire meg is tettek. Így a cég amellett, hogy semmit nem tett még le az asztalra, sem az ivóvíz minőségét, sem a fejlesztéseket illetően, egyfajta közpénzszivattyúként működik, ahol a számukra megszavazott összegek útja követhetetlen és ellenőrizhetetlen.

A cég nyilvánosan elérhető adatai szerint nyereséget termel, nem is keveset. A számokból jól kivehető, hogy az önkormányzatok részvényesként való bevonása alaposan feltőkésítette a „társulást”, illetve nagyot ugrott a bevétel is. A kérdés már csak az, hogy a profit hová kerül, hiszen egy nyereséggel működő részvénytársaságnak osztalékot kellene fizetnie a részvényeseinek – ez esetben az önkormányzatoknak – vagy legalább is fejlesztésekre, a szolgáltatás minőségének javítására kellene szánniuk a nyereség döntő részét. Ehhez képest az átláthatóság teljes hiánya arra enged következtetni, hogy a profit jelentős része magánzsebekbe vándorolhat. Arról nem is szólva, hogy a legtöbb érmelléki település zömében kész vagy részben kész vízszolgáltató rendszerrel szállt be a közösbe, ami nemcsak a lefektetett új víz- és csatornahálózatot jelenti, de sok helyütt a felszámolt helyi vízgazdálkodási cégek technikai alaptőkéjét is.

Jól szemlélteti az érmelléki város vezetésének módszereit, hogy miközben újabb 10,9 millió lejes hitelt vesznek fel a pártutasításra létrejött cég pénzelésére, egyazon tanácsülésen döntés születik a város kasszájába be nem fizetett helyi adótartozások és kintlevőségeket terhelő kamatok és büntetőkamatok elengedéséről. Magyarán a polgármester a nagy adós baráti cégek tartozásait elengedi, miközben a város polgárait újabb adósságba veri, hogy pártutasításra egy másik baráti céget év végén újabb összegekhez juttasson. Érmihályfalva pénzügyi kintlevősége sem kis összeg, 1,15 millió lej, ennek kamataitól és büntető kamataitól, ami lehet akár több is, mint maga az adósság, most elbúcsúzhat a város.

Ilyen körülmények között joggal vetette fel nem egy, adóit tisztességesen fizető lakos, hogy megéri-e a becsületes adózás, ha a végén úgyis az nyer, aki ügyeskedik, és nem fizet.

Ugyanakkor felháborító, hogy az említett baráti cégeknek szintén év végi ajándékként megszavazott tartozáselengedést a kisemberek érdekeivel magyarázzák, ugyanis a város vezetése szerint például a szemétdíjhoz kapcsolódó kamatok és büntetőkamatok is az elengedés hatálya alá esnek. Az ebből származó összeg elenyésző azoknak a jogi személyeknek a tartozásaihoz képest, akik évtizedek óta nem fizettek egy vasat sem az önkormányzati kasszába. Bár a Néppárt egyik helyi tanácsosa többször is erőltette a kényelmetlen kérdést, melyik a nagyobb összeg: az, amelyik a kintlevőséget tartalmazza, vagy az, amelyiket elengedésre szavaztattak meg, a válasz ezúttal is, mint minden kardinális kérdés esetében, elmaradt.

Summa summarum, az önkormányzat hitelt vesz fel, hogy a borsi céget pénzelje, miközben a nagyadósok tartozásait elengedi. Vagyis a nagy adósságokkal rendelkező klientúra tartozásait és az általuk okozott űrt a helyi költségvetésben ismét a közterheket rendszeresen fizetők fogják betömni – a borsi cégnek felvett bankhitellel egyetemben –, miközben már Nyakó József polgármester kiküldte a postaládákba, mekkora szívességet tett az RMDSZ-es képviselő-testület a lakosság felé. Azután majd lehet háborogni, amikor a következő tanácsülések egyikén ismét adóemeléssel fogják a most tett „szívesség” ütötte költségvetési lyukat betömni.

Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája

(Főoldali fotó: archív)

Facebook