Érköbölkút élő történelem

Érköbölkút élő történelem

A bihari dombok alatt meghúzódó érmelléki kisfalu igazi történelmi rezervátum. Közigazgatásilag Székelyhídhoz tartozik. A távolság, mely elválasztja a megye ütőerétől, jócskán rányomta bélyegét. Itt is, akár a megye legtöbb kisfalujában, melyeket a főutak elkerülnek, alvó történelmi színhelyek vigyázzák az őrlángot. Ódon, nyirkos lelkészlakok szúette szekrényei, udvarházak padlásai valódi relikviákat rejtegetnek a változó idők nagy takarítói elől. Még a domboldalak is magukba zárják a hajdani korok nyomait. A település dimbes-dombos, kifürkészhetetlen útjai miatt közszájon forog századok óta: Köbölkúton még a drótostót is eltévedt.

Érköbölkút már az 1604-es esztendőben virágzó református egyházközségként szerepel a feljegyzésekben. Régi középkori templomát többször is felújították, tornya a feljegyzések szerint 1851-ben épült hozzá. Bónis Zsófiának és a mihályfalvi Bernáth Lászlónak 1768-ban született fia, Gedeon feleségül vette Boronkay Anna-Máriát, akivel 1790. május 12-én e falak között kötöttek házasságot. Aki járt már e falak között, érezheti, amint ezen a templomdombon szinte megtorpant a történelem. A szószék téglából épített régi remekműként díszíti a belső teret, a boltíves karzat középkori hangulata lenyűgöző.

Néhány esztendővel ezelőtt még padozata sem volt, talán a vidék egyetlen földes templomaként volt számon tartva. Viszont a lelkészi hivatal temérdek ereklyével büszkélkedhet, illetve olyan bejegyzésekkel, amelyek bármelyik híresebb nagytemplomnak dicsőségére válhatna.

Köbölkút bármennyire a dombok közzé van zárva, igazi nemzeti értékeket rejt. Úgy konzerválta értékeit, hogy még ma is szolgál meglepetésekkel. Református temploma falán Gyalókay Lajos (1825-1899) emléktáblája áll, aki az 1848-as szabadságharcban szerzett századosi rangot magának. Egyike volt azoknak, akik a segesvári csatában még látták  Petőfit. A fegyverletétel után sokáig bujdosott, majd Köbölkúton gazdálkodott. 1872-től a Nagyváradi Királyi Törvényszék, valamint a megyei Régészeti és Történelmi Egylet elnöke. Petőfivel kapcsolatos visszaemlékezéseit a Hazánk című lapban jelenteti meg 1897-ben.

S. É.

Facebook
Érintő hírportál