Garas a homokban

Garas a homokban

Idén nem szép az ősz. Nem érleli arany napsugár a lombokat cipó-pirosra, csak az égbolt tépett rongyai csüngnek az idő szárítókötelén szennyes levet csurgatva a vigasztalan tájra. Jókedvünk néha vízzel telt kátyúba pottyan, másokra is ráfröccsentve az apátia sarát.
A szürkület egyre korábban merül az est tus-feketéjébe, az emberi lélek pedig már a tyúkokkal elül. A kereskedelmi tévécsatornák giccsdömpingje nem tudja pótolni azt, amitől a természet megfosztott bennünket. A szellemi vacsorához habos szappanoperával mosunk kezet, hogy rágódhassunk az el(valóság)sózott, emészthetetlen szellemi gumicsonton.
Okosabban teszi az, aki leporol egy jó könyvet a polcról a szülők, vagy nagyszülők hagyatékából. Persze, új kiadvány is okozhat örömöt, bár ahhoz nem mindenütt könnyű hozzájutni. Faluhelyen, kisebb városokban rég bezárták a könyvesboltot, itt-ott az újságárus-bódéban lehet még hozzájutni a Guttemberg-galaxis egy-egy üstökösként elcsatangolt példányához a színes bulvármagazinok, vagy turistáknak szánt, hivalkodó, méregdrága albumok között
Nagyobb magyar városokban azért kicsit jobb a helyzet, persze nem Erdélyben! Pesten például az antikváriumok jó szokást vezettek be. Többször találkoztam már a bejárat közelébe kitett, vagy az üzlethelyiség diszkrét zugában elhelyezett, könyvvel teli kartondobozzal, melynek tartalma aprópénzért, uram bocsá’ ingyen elvihető!
Néha úgy lapítanak ott a magyar- vagy a világirodalom klasszikusai, mint a rossz diák a szégyen-padban. Sokan elmennek az ilyen dobozok mellett, főleg olyanok, akiknek a nappalijába egy méternyi bordó, vagy netán sötétzöld könyvsorozatot ajánlott a lakberendező, aranyozott írással, vászon, vagy bőr díszkötésben, mert az megy a vadiúj falikárpithoz. De vannak még igényes, bár vékony pénztárcájú emberek, akik az út porában is észreveszik a már alig csillogó, de számukra annál értékesebb garast!
Így akadtam rá én is egy antikváriumi kartondobozban egy igazi csemegére: 222 szép magyar vers. Idősárgította lapokkal, de amúgy kifogástalan állapotban, alig olvasottan, csekély száz forintért! Azóta is az egyik kedvenc könyvem, utazás alkalmával nem mulasztom el betenni a kézitáskámba. De a korai őszi estéket is otthonossá teszi, feledtetve a kábeltévé szennycsatornáin lefolyó tömegkonyhai mosadékot.

Szilágyi Ferenc Hubart
Facebook
Érintő hírportál