Gyökeres változásokra van szükség az erdélyi magyar politikai és közéletben

Gyökeres változásokra van szükség az erdélyi magyar politikai és közéletben

November 14-én délelőtt sajtótájékoztató helyszíne volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi elnöki hivatala, ahol az EMNT október 26-i Országos Küldöttgyűlésén újraválasztott Tőkés László elnök és Sándor Krisztina ügyvezető elnök fogadta a magyar és román média képviselőit.

Előbb az ügyvezető elnök számolt be röviden a küldöttgyűlés döntéseiről, amelyeket egy annak idején kiadott zárónyilatkozat is tartalmazott. (Tekintettel érvényességére és aktualitására, ezt csatoljuk jelen közleményünkhöz is.) Bejelentette, hogy a tegnapi nap folyamán immár minden fontos romániai politikai közszereplőhöz, de elsősorban a parlamenti képviselettel rendelkező politikai erőkhöz eljuttatták a küldöttgyűlésen elfogadott előterjesztést, amely az 1989. évi temesvári népfelkelés törvényhozási határozatban történő méltatására kéri és szólítja fel az erre jogosultakat, tekintettel a rendszerváltó eseménysor közelgő 30. évfordulójára. (Csatoljuk az előterjesztést is.)

A továbbiakban Sándor Krisztina az EMNT eddigi és ezutáni prioritásairól beszélt, kitérve az erdélyi irodahálózat működésére, szolgáltatásaira, eredményeire, a szervezet által lebonyolított és tervezett akciókra, rendezvényekre, különös tekintettel a fentebb említett jeles évfordulóra és az aköré elképzelt, szervezés alatt álló változatos jubileumi eseményekre. Külön kiemelte az újabb román–magyar értelmiségi konferenciát, amelyet egy öt évvel ezelőtt megkezdett sorozat részeként ezúttal Temesváron fognak megrendezni november 29-én, a két meghatározó erdélyi nemzeti közösség együttélésének és együttműködésének lehetőségeit és módjait kutatva a közös kulturális térben. Végül tájékoztatta az újságírókat az idén tavasszal elindított, a kereskedelmi és szolgáltatói szférát érintő kétnyelvűsítési kampány állásáról és etapjairól, hiszen európai elvárás és iránymutatás készteti nemcsak a hatóságot, hanem az üzleti szférát is arra, hogy a polgárt, a fogyasztót az anyanyelvén szólítsa meg, mert az igényli is ezt.

Tőkés László a romániai államfő-választás kampányát és első fordulóbeli eredményét értékelve egy nyilatkozatban fogalmazta meg véleményét. (Ezt szintén csatoljuk jelen közleményünkhöz.) Egyetértett az Erdélyi Magyar Néppárt hét eleji közleményében megfogalmazottakkal, miszerint az elmaradt magyar összefogás következményeként a Kelemen Hunorra leadott szavazatok száma és aránya távolról sem tükrözi az erdélyi magyar közösség valódi erejét. Az RMDSZ kampányát semmitmondónak találta, ezért sem meglepő, hogy a magyarlakta vidékeken az országos átlagnál is lagymatagabb volt a voksolási kedv. Különösen az aggasztó, hogy a romániai magyarság kétharmadát immár nem lehet az urnákhoz citálni, még a nemzetféltő húrokat pengető magyarországi média bevonásával sem. Ennek a magyarságon belüli többségnek elege van az RMDSZ-féle „állampártiságból”, kizárólagosságból és politikai szélkakaskodásból, abból, hogy Kelemenék mindennemű feltételek nélkül képesek odaállni egyik vagy másik, korrupt vagy inkompetens, posztkommunista és magyarellenes román formáció, koalíció, struktúra mögé. Az öncélú, pártérdekű árnyékpolitizálás helyett újfajta magyar egységre, a magyar sorskérdések és sérelmek bel- és külhoni felvállalására és képviseletére, a közösen kidolgozott megoldások szorgalmazására, a közösségi önrendelkezés kikövetelésére és kiteljesítésére volna szükség. A jelöltek sorát is nézve a román államfő-választás másodlagos kérdés volt és maradt, a jövő évi önkormányzati és törvényhozási választásokra kellene koncentrálni, a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének támogatására és a folyamatosan elmaradó erdélyi magyar egyeztetés és összefogás megvalósítására. Nyilatkozatában Tőkés László így fogalmaz:„Az előttünk álló helyhatósági és parlamenti választásokra nézve gyökeres változásokra van szükség a magyar politikai és közéletben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt készen áll, hogy cselekvő módon kivegye a részét ebből.”

Mintegy mellékesen említett meg az EMNT elnöke, hogy a román sajtóban a napokban úgy futtatták meg a nevét, mint aki eleve ellenezné azt, hogy az erdélyi magyarok egy román nemzetiségű elnökjelöltet támogassanak a sajátjukként. A média szerint Kelemen Hunor a kiváló költőt és közéleti személyiséget, Mircea Dinescut Tőkés László ellenszegülésére hivatkozva beszélte le arról, hogy a magyarok államfő-jelöltjének jelentkezzen. A püspök abszurdnak nevezte a felvetést, mert egyfelől vele erről az RMDSZ elnöke soha nem konzultált, másfelől ha valakit, akkor éppen az egykori antikommunista harcostársat, Dinescut tudná támogatni, akit mindmáig nagyra tart elvhűsége okán is.

Újságírói kérdésre Tőkés László végül rámutatott, hogy a választásokon való részvétel alkotmányos jog, ezzel a magyarok is éppúgy élhetnek, mint Románia más állampolgárai, de ami az elnökválasztás második fordulóját illeti, ő maga jó szívvel egyik jelöltet sem tudja támogatni – Tőkés László, EMNT-elnök sajtóirodája.

NYILATKOZAT

az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács politikai álláspontjáról a romániai választások viszonylatában

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács október végi küldöttgyűlése által megválasztott elnökség az ott elfogadott határozatok értelmében továbbra is legfőbb célkitűzésének tartja az erdélyi magyarság közösségi önrendelkezésének a megvalósítását. Száz évvel a trianoni impériumváltozást követően, valamint harminc évvel a demokratikus rendszerváltozás kezdete után magyar sorskérdéseink megoldásának kulcsát abban látjuk, hogy sorsunk alakítását a saját kezünkbe vegyük.

Az államelnöki választási kampányban az RMDSZ jelöltjének központi jelszava a „respekt”, vagyis a tisztelet volt. Ez a tisztelet azonban aligha várható el a román államtól és politikai osztálytól, hogyha az RMDSZ pártvezetősége éppen saját magyar választópolgáraival és társszervezeteivel szemben nem gyakorolja. Hangzatos, de üres jelszó a „respekt”, hogyha nem töltjük meg tényleges tartalommal, mely a kivívott jogokban és az elért eredményekben ölthet testet.

Küldöttgyűlésünk megfogalmazása szerint a román állam – a kormány, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás – azáltal tanúsíthat kellő tiszteletet országunk magyar nemzeti közössége és polgárai iránt, hogyha:

  • biztosítja emberi és közösségi önrendelkezési jogainkat, politikai programjainkba foglalt, több szintű autonómiánkat, ennek részeképpen pedig Székelyföld területi autonómiáját;
  • véget vet az állampolitikai rangra emelt intézményes magyarellenességnek;
  • orvosolja fennálló jogsérelmeinket – példának okáért – anyanyelvünk és nemzeti jelképeink használata tekintetében, elbitorolt tulajdonaink maradéktalan visszaszolgáltatásával, politikai foglyaink feltétel nélküli szabadon bocsátásával, valamint az Úz-völgyi katonai temető esetében;
  • az oktatásügyi autonómia jegyében biztosítja a magyar nyelvű oktatást az óvodától az egyetemig, eredeti formájában állítva helyre tanügyi intézményeinket, köztük a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet;
  • intézményes módon, törvény által biztosítja a csángó-magyarok nemzeti önazonosságukhoz való jogát.

A felsorolás közelről sem teljes. Megnevezett és további közösségi gondjainknak a megvitatása és közmegegyezés útján való megoldása céljából kezdeményezzük a magyar politikai pártok és szervezetek, a polgári és az egyházi közélet közötti új egység létrehozását és az erre irányuló társadalmi párbeszédet, ezzel együtt pedig egy régóta esedékes, országos román–magyar kerekasztal összehívását, a demokratikus képviselet és párbeszéd elve alapján.

Sajnálatosnak és elhibázottnak tartjuk, hogy az RMDSZ elnökválasztási kampánya éppen a felsorolt főbenjáró magyar közösségi ügyeket és követeléseket negligálta és ignorálta, és könnyű fajsúlyú, tetszetős politikai frazeológiával helyettesítette azokat. Magatartását súlyosbítja az a körülmény, hogy minekutána évekig feltétel nélkül kiszolgálta a posztkommunista balliberális katasztrófakormányt, ugyanebbe a hibába esik a helyébe lépő nacionalista-liberális kormány önfeladó támogatása által. Együttműködési partnerséget vállal bármely politikai színű román többségi kormányzattal, miközben saját – lehetséges – természetes magyar partnereivel a párbeszédet és az együttműködést megtagadja.

Az RMDSZ elnökjelöltje által elért választási eredmény – a hangzatos sikerpropagandával ellentétben – nem erdélyi magyar közösségünk erejét mutatja fel, hanem félrevezető módon kizárólag az RMDSZ politikai pozícióját hivatott erősíteni és egészében véve elhibázott politikai irányvonalát igazolni.

Joggal vetik a román pártok jelöltjeinek szemére, hogy semmi érdemi üzenetük nem volt a magyar választópolgárok felé. Ennél is szomorúbb azonban, hogy az RMDSZ is semmitmondó üzeneteivel tartotta távol a szavazóurnáktól magyarságunk választásra jogosult tagjainak mintegy kétharmadát, nevezetesen az országos szavazási rangsor végén kullogó magyar, székely többségű megyéket.

Az előttünk álló helyhatósági és parlamenti választásokra nézve gyökeres változásokra van szükség a magyar politikai és közéletben. Az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt készen áll, hogy cselekvő módon kivegye a részét ebből.

Facebook