Illegális fakitermelés, ötven millió eurónyi kár

Illegális fakitermelés, ötven millió eurónyi kár

2015. december 3-án Tőkés László európai képviselő a környezeti katasztrófával fenyegető erdőirtások ügyében intézett írásbeli kérdést az Európai Bizottsághoz. Tudnivaló, hogy kontinensünk érintetlen fenyveseinek utolsó kétharmada Romániában található – ámbár jó részük már csupán papíron létezik. Környezetvédők becslései szerint az elmúlt két évtizedben legalább 400 ezer hektár erdő esett áldozatul az országban honos rablógazdálkodásnak, naponként pedig mintegy 50 hektárnyit vágnak ki, ennek is fele részét kimondottan természetvédelmi területekről.
Mivel az illetékes hatóságok egyre több fa kivágását hagyják jóvá, ez a tendencia továbbra sem hagy alább. Míg az utóbbi időszakban évenként 4 millió köbméter fa kitermelését engedélyezték – ezzel szemben tavaly immár 8 millió kivágására adtak engedélyt. A túlzott mértékű legális fakitermelés következtében kialakult helyzetet ráadásképpen a rendkívüli mértéket öltött falopások súlyosbítják. A Greenpeace mozgalom becslése szerint az utóbbi két esztendőben az illegális fakitermelés mintegy 50 millió eurónyi kárt okozott Romániának. A szervezet jelentésében az áll, hogy 2013–2014-ben több mint 45 ezer falopást jegyeztek a hatóságok, ami napi szinten 62 esetet jelent. Az előző évekhez képest a regisztrált illegális vágások száma, ennek megfelelően pedig az elkobozott fa mennyisége is erősen megnőtt. A nyomtalanul eltűnt famennyiséget is beszámítva, az illegális erdőirtás összeredménye évi 8–9 millió köbméterre becsülhető.
Erdélyi hegyeink foltosak az esztelen tarvágásoktól. A szakszerűtlen és felelőtlen román erdőgazdálkodás különösképpen sújtja a többségében magyarok lakta Székelyföldet, melyet Bukarest valósággal „gyarmatként” kezel, természeti kincseit megrabolva.
Ez az európai viszonylatban is kirívó folyamat nemcsak az államot, hanem az érintett térségek polgárait és gazdasági életét is súlyosan károsítja. Az erdőbirtokaiktól a kommunizmus idején megfosztott egykori tulajdonosok, illetve örököseik hiába igényelték vissza erdeiket, mivel gyakran előfordul, hogy mire kimérnék nekik azokat, helyükön már csak letarolt területeket találnak. „A kommunista rezsim által államosítással elbitorolt ingatlanok restitúciójának lassúsága, az ezen a téren tapasztalt adminisztrációs hiányosságok és rendellenességek, a magas szintű korrupció, illetve a politikai akarat hiánya mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az engedélyezett és törvénytelen erdőirtás mértéke már-már környezeti és gazdasági katasztrófával fenyeget Erdélyben” – fogalmaz felterjesztésében európai képviselőnk. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben erdeink féktelen kiirtását nem sikerül megállítani, hogyha az igazságszolgáltatás nem lesz képes gátat vetni a fatolvajlás terén burjánzó korrupciónak – ez mind romániai, mind európai viszonylatban további súlyos kihatásokkal fog járni.
Lekopaszított és beültetetlen hegyeinkről rohamos ütemben mosódik le a talaj – ennek következtében a nagy dőlésszögű hegyoldalak jelentős része belátható időn belül már nem lesz újraerdősíthető. Az utóbbi időknek az általános klímaváltozással is kapcsolatba hozható, özönvízszerű esőzései még csak tovább fokozzák ezt a folyamatot. Mivel az erdőségek mikroklímát szabályozó szerepe sem valósul meg, az éghajlat szélsőséges kilengései is egyre gyakoribbá válnak.
Az ENSZ égisze alatt zajló párizsi klímakonferencia munkálataihoz kapcsolódva, Tőkés László erdélyi képviselő arra nézve kért tájékoztatást ez Európai Bizottságtól, hogy a korrupció által átszőtt romániai erdőirtások ügyében az Unió miképpen kíván fellépni – különös tekintettel a visszaszolgáltatás hatálya alatt álló magántulajdonú erdők esetére.
Miként ismeretes, a nemzetközi klímaértekezleten részt vevő közel kétszáz ország vezetői jelenleg abban igyekeznek közös nevezőre jutni, hogy egy globális klímavédelmi egyezmény révén szorítsák vissza a föld légkörének gyors ütemű, az emberi létet fenyegető felmelegedését. Az ENSZ-tagországok egyetértenek abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása mellett a globális felmelegedés másik legfőbb oka a föld erdeinek, erdőségeinek gátlás nélküli kiirtása, aminek haladék nélkül gátat kell vetni.
Az előkészületben lévő párizsi megállapodás, a rövidesen lejáró Kiotói Egyezmény helyébe lépve, általános és kötelező érvényű környezetvédelmi keretszabályozást hivatott életbe léptetni a következő húsz-harminc esztendőre.
Az uniós előírások értelmében az Európai Bizottság hat héten belül köteles írott választ adni európai képviselőnk írásbeli kérdésére.

Brüsszel, 2015. december 8.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

 

Facebook