Kezdődik a vita a járvány politikai felelősségéről

Kezdődik a vita a járvány politikai felelősségéről

Ma hivatalosan is megkezdődik a koronavírus-járványt övező politikai vita, az elfogultsággal vádolt Egészségügyi Világszervezet közgyűlése éves találkozót tart. Ausztrália és az Európai Unió független vizsgálatot javasol az eseményen, kezdeményezésüket eddig 62 ország támogatja. A járványügyi hidegháború állapotaira utal ugyanakkor, hogy az aláírók között sem Washington, sem Peking nincs jelen.

Ki vállalja a politikai felelősséget több mint háromszázezer ember haláláért? – ez lesz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ma kezdődő éves közgyűlésének központi kérdése. A szervezet legfőbb döntéshozó szerve, a 194 ország küldöttéből álló közgyűlés (WHA) a koronavírus-járvány miatt ezúttal csak videókapcsolaton keresztül fog egyeztetni, az előzetes hírek alapján azonban úgy tűnik, hetvenhárom éves fennállásának egyik legnagyobb vitájára készül. A napirendi pontok szerint a Covid-19-járványé lesz a főszerep: a WHO főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesus ma tartja meg beszámolóját, majd a közgyűlés tagjai minősítik az ENSZ szervezetének válságra adott reakcióját.

Márpedig a világszerte súlyos áldozatokat követelő koronavírus-járvány miatt hónapok óta záporoznak a kritikák a WHO-ra. A nyugati típusú demokráciák szinte egységes frontba rendeződve ostromolják a szervezetet: a legfrissebb hírek szerint már 62 ország jelezte, hogy támogatja Ausztrália és az Európai Unió közös javaslatát, miszerint független vizsgálatot kell indítani a járvány kitörésekor hozott döntések pontosabb megismerésére.

A vizsgálatot sürgető dokumentum pontos részletei egyelőre nem ismertek. Josep Borrell, az Európai Unió főképviselője korábban utalt arra, hogy az unió egy független és tudományos alapokon nyugvó vizsgálatot szorgalmaz a járvány eredetének megismerésére. Az EU szerint a WHO-nak a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatallal, valamint az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezettel együttműködve kellene megvizsgálnia a koronavírus állati eredetét, illetve annak az emberi szervezetre történő átterjedésének pontos körülményeit.

Az ABC ausztrál közszolgálati hírcsatorna ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a Canberra és Brüsszel összefogásában készült kezdeményezés nem tér ki Kína felelősségére, valamint a betegség epicentrumaként ismert Vuhan városában történtekre. Pedig a koronavírus-járványt övező politikai manőverek pont az ázsiai nagyhatalom és a WHO különös kapcsolatát vették célba, mindenekelőtt Washington támadta elfogultsággal az ENSZ szervezetét. Donald Trump amerikai elnök retorikája szerint a betegség azért terjedhetett el ilyen nagy mértékben az egész világon, mert a járvány kitörésekor Kína megvezette a közvéleményt, lassan tájékoztatott, és eleinte tagadta például a betegség emberek közötti terjedésének képességét. Az ezeket feszegető kritikákat pedig, az Egyesült Államok szerint mindvégig politikai alapon kezelte a WHO, következetesen kiállva a pekingi narratíva mellett.

Trump azzal vádolja Kínát, hogy a koronavírus nem egy vuhani piacról indult el, hanem a városban található, szigorúan őrzött virológiai kutatólaboratóriumából szivárgott ki. Washington ezért Canberra és Brüsszel javaslatánál sokkal szigorúbb vizsgálatot sürget, egyenesen a vuhani laboratóriumba küldenének nemzetközi kutatócsoportot, hogy kivizsgálják az épületben történteket.

Talán ez lehet az oka annak, hogy bár valamennyi uniós tagállam, valamint az Egyesült Királyság, Törökország, Japán és Dél-Korea is aláírta a kezdeményezést, a WHO leghangosabb kritikusa, az Egyesült Államok egyelőre nem csatlakozott.

A hongkongi székhelyű South China Morning Post a hétvégén megkérdezte Washington WHO-ba delegált nagykövetét az üggyel kapcsolatban, aki elmondta: reméli, hogy a tanácskozásra sikerül az Egyesült Államokat is bevonni a közös fellépésbe. Az amerikai diplomata ugyanakkor azt is jelezte, Washington támogatja Tajvan megfigyelői státusának visszaállítását a közgyűlésben, vagyis az Egyesült Államok vélhetően a Kínával szemben renitens szigetország szuverenitását alátámasztó státushoz köti támogatását. Erről korábban már a Magyar Nemzet is írt, miután áprilisban Trump bejelentette, hogy leállítja az Egészségügyi Világszervezetnek nyújtott amerikai pénzügyi hozzájárulást. Elemzők már akkor jelezték, hogy a WHO költségvetésének mintegy negyedét kitevő támogatás visszaállítása politikai alkujának Tajvan státusa is része lehet.

A járványügyi hidegháború másik főszereplője, Kína persze minden kérdésben az ellentétes póluson áll. Tajvan Peking lobbija következtében vesztette el pozícióját a szervezetben 2016-ban, s mivel azóta a viszony rohamosan romlik a két ország között, hallani sem akarnak a renitens szigetország bármilyen formában történő visszatéréséről. Kína hárítja a nemzetközi vizsgálatokat célzó kezdeményezéseket is, igaz, a felelősségét közvetlenül nem pedzegető ausztrál-uniós kezdeményezéssel kifoghatja a szelet Washington vitorláiból. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy míg korábban kínai WHO-diplomaták rágalomnak minősítették a törekvést, a pekingi külügy később óvatosabban nyilatkozott. Kijelentették, a járvány lecsengését követően támogatnák az Egészségügyi Világszervezet vezetésével indult vizsgálatot a vírus megjelenésének megismerésére.

(magyarnemzet.hu)

Facebook