Melléfogás vagy butaság?
Nem tagadom, kedves sorstársaim, néha nehezemre esik megírni mindazt, amiről jobb lenne hallgatni, legfőképpen ha mindannyiunk szégyene. Akkor is részünk van benne, ha semmi közünk a hozzánk méltatlan helyzet kialakulásához. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy ugyanannak a nemzetnek, közösségnek a tagjai vagyunk. A demokrácia törvénye szerint a többség dönti el, mi és hogyan történjen. A többség meg a „mieink” akarjuk vagy sem.
Nemrég a Belényesszentmiklós közelében lévő Árpád-kori toronyrom körüli méltánytalanságról írtam. Többek között, hogy a szakrális hely bekerítve, lelakatolva, feltúrva, kigödrözve, letrágyázva „ügyes élelmes” többségiek által. Az érdekvédelem hallgatása mellett!
„Ki kivel él, azzá lesz!” mondja egy tárkányi szólás. Felháborodva írtam akkor a magyar múlt megcsúfolásáról, semmibe vételéről Belnyesszentmiklós kapcsán, ahol már nem élnek magyarok. És ha mindez az ember saját környezetébe történik? Kötelező lenne a hallgatás, a sunyítás, mert hát „köztünk maradjon”?!
Történt, hogy pár évvel ezelőtt a tárkányi református egyház kazánházat épített a templom fala mellé. Akkor is csontok kerültek ki a föld alól. Régi öregek mesélték, hogy török temető lehetett ott valamikor. Török temető nem, hiszen Tárkányban a törököknek nem volt helyőrségük. Valószínű, hogy régi magyar sírok lehettek, hiszen a mai templom ugyanazon a helyen áll, ahol elődje. Mint tudjuk valamikor a falubeliek a templom mellé, köré temetkeztek. Tény az, hogy már tavaly megkezdődött egy WC építése az illető helyre. Mi több, alig pár méterre attól a templomfaltól ahol 1919-es vérengzéskor sok tárkányi lehelte ki lelkét.
Nyilván itt is a többségi akarat nyilvánult meg, mint sok egyébben: mindenre, mindenkire odafigyelünk csak saját magunkra nem. Tisztelgünk, hajbókolunk mások előtt, mit sem törődve értékeinkkel. Csak kérdezem, mindenki adja meg a saját maga válaszát: melléfogás, butaság, nemtörődömség vagy csak egyszerűen azokká lettünk, amivé tettek bennünket?
A napokba jött a hír, hogy tárkányi lett Bihar megye alispánja! Gratulációk, jókívánságok tömkelege. Azzá lettünk, amivé neveltek bennünket. Tárkányi magyar képviseli a román kormányt és annak érdekeit. Tudjuk, ismerjük a román kormány mindenkori érdekeit. Tudomásul vesszük, többségi döntés született.
Magyar csontokra építve, saját kezűleg. Ez a helyzet a vérengzés és Trianon után 100 évvel…
Gábor Ferenc, Köröstárkány
