Mennyien vagyunk még az Érmelléken?

Mennyien vagyunk még az Érmelléken?

A 2008-ban alakult Kolozsvári Kisebbségkutató Intézet szerint az erdélyi magyarság ilyen ütemű fogyatkozása következtében 2032-ig csak százezres viszonylatban beszélhetünk majd erdélyi magyarokról. A 2002-es népszámlálás adataira visszatekintve a romániai magyarság lélekszáma 1,45 millióról jóval az 1,3 millió alá csökkent, bár kicsit kozmetikázott volt már akkor is a jelentés, mivel már azokban az években elkezdődött a Nyugat-Európa felé tartó népáramlás szűkebb pátriánkból is.

Az RMDSZ-es irányítású Kolozsvári Kisebbségkutató Intézet az erdélyi magyarság fontos érdekének tartotta, hogy a közösségbe beintegrálják a magyar identitástudattal rendelkező erdélyi cigányságot, a megfogyatkozott magyarság helyébe.

Az Európa Tanács (ET) egyik emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg úgy vélte, Romániának fel kellene hagynia a cigányellenességgel, mi több, átfogó intézkedéseket kellene hoznia a terjedő cigányellenesség, a romákat sújtó hátrányos megkülönböztetés visszaszorítása érdekében. Ahelyett, hogy arról folytatnak vitákat, milyen szóval jelöljék a roma lakosságot (cigány vagy roma), inkább a történelmükről, életkörülményeikről kellene felvilágosítani a hazai közvéleményt.

Az egészben csak az a kuriózum, hogy az elmúlt években mennyien megmozdultak Európa-szerte, de hazai és anyaországi szinten is, ha a cigányok integrálásáról, otthontartásáról vagy felzárkóztatásáról esett szó. Hogy maholnap kikopik a magyar a saját életteréből, senkit sem érdekel, nem zavar,  senkinek nem szúr szemet. Integrálunk helyette romákat. A jó pártkatonák szerint csak a szavazógépezetben ne essék kár. Az anyaországban a szocialisták ezt a majdani hálás kínai importtól várták, amikor a keletről özönlők hasonló jogokhoz jutottak volna a kikopó félben lévő őshonos magyarokkal.

Erdélyben, valamint szűkebb pátriánkban a Partiumban, illetve az Érmelléken a romák száma fordított arányban nő a magyarok számának csökkenésével. 1977 óta az utóbbiak száma majdnem megháromszorozódott, mire a magyaroké az utolsó népszámlálás adatai szerint (2011) egyharmad résszel csökkent a ’77-es adatokhoz képest.

Ezt Érbogyoszló, Érkenéz vagy Asszonyvására mellett számos érmelléki falu demográfiai adata példázza, de Székelyhíd városa sem marad el az átlagtól. A régió kisfalvainak egy átlagos félévi születési és halálozási adatai alapján mintegy tizenöt újszülött gyerekből tizenkettő cigány és három magyar, míg huszonöt halálozásból három roma, huszonkettő magyar.

Néhány évtizeddel ezelőtt a még színtiszta magyar Asszonyvására lakossági aránya mára már 60–40 százalékos lett a roma szaporodás javára.

Sütő Éva

 

Facebook
Érintő hírportál