Mi társak vagyunk az ellenségeinkkel, avagy 70+30 év!

Mi társak vagyunk az ellenségeinkkel, avagy 70+30 év!

Emlékezünk, van akinek kevés, másnak sok idő a temesvári események után az eltelt 30 év. Sok mindent megéltünk, tapasztaltunk azóta, de ami most történt az igazán példátlan, egyben tanulságos is. Nem az első eset, és mi mégis tovább bambulunk, értetlenkedünk, maflán bámuljuk a múló időt.

Johannis, román államelnök ki sem ejtette a száján Tőkés László nevét a temesvári megemlékezésen! Nem rég még a kitüntetését is megvonta. Meglehet, ráébredtek Tőkés László a falurombolás ellen, a magyarság védelmében, a nacionálkommunizmus ellen lépett fel? Hogy nem változott semmi, a 30 év alatt a fenti példa bizonyítja. Itt az ember szentségteleníti helyet. Tudjuk, hogy a szászok nemigen kedvelték a magyarokat a történelem folyamán, de ez a románná vedlett szász, Johannisból lett Iohannis kimutatta, hogy semmi sem változott, már ami az eltelt 100, vagy akár a 30 évet illeti.

Annak ellenére, hogy a volt övéit, épp azok tüntették el, akiknek a szekerét tolja. Legyen ez az ő baja, illetve jellemtelensége. A mi bajunk pedig az, hogy már megint hülyét csináltak belőlünk. Mert ugye Tőkés László tagadhatatlanul részese, szikrája a Temesváron kirobbant forradalomnak. Ami mellé odatársultak a románok is, tudatosan vagy irányítva, nagyon is kitervelten. Attól a pillanattól kezdve, mossák, lúgozzák, koptatják, átfestik az erdélyi magyarság védelmébe indított megmozdulás mibenlétét, céljait és történelmi indítékait. Mi meg bólogatunk.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület sem említi meg közleményében volt püspökét, Tőkés Lászlót. És még kikérik maguknak, ha az ember pártegyháznak nevezi őket…

Nos, kedves sorstársaim, van e még min csodálkozni? A tulipános román politikusok voltak azok, akik lejáratták Tőkést még 2000-ben. Az elmúlt 30 év társult a megelőző 70-hez. Elárulóink társultak az elnyomóinkhoz. Így jön ki a 100 év bolyongás, tévelygés, a román sivatagban, várakozás a mannára!
Nincs min csodálkozni! 1990 márciusában a Sütő András szemét verik ki. Magyarok százainak, ezreinek okoznak traumát. És társulunk, újra és újra. Mi is hibásak voltunk, mert mertünk tüntetni jogainkért, iskoláinkért! Hallgatólagosan elismerjük, hogy járt nekünk, Tőkés meghurcolása, Sütő szemkiverése, magyarok meggyalázása! És ezrek hagyják el Erdélyt, 1920-ben, 1945 után, 1956 után, az 1980-as években és napjainkban is.
A pártegyház és politikusai manővereznek, de hogyan sikeredik, hogy mindig ellenünk? Társulnak a román hatalommal 70+30 éve szégyentelenül, gátlástalanul. Mert vegyük tudomásul, nem a román hatalom, nem a szászból lett nagyromán a hibás. Mi magunk, az erdélyi magyarok és megszavazott vezetőink.

Legyünk őszinték: lehetett volna hozadéka számunkra Tőkés ’89-es kiállásának, a ’90 marosvásárhelyi fekete márciusnak, Sütő megvakításának, de nem! Mi társak vagyunk az ellenségeinkkel! 70+30 éve!

Gábor Ferenc, Köröstárkány

Facebook