Mihályfalvi havilap közpénzen és energiaszolgáltató váltás a közintézményeknél

Mihályfalvi havilap közpénzen és energiaszolgáltató váltás a közintézményeknél

Hat napirendi ponttal és „egyebekkel” kezdődött az év utolsó rendes havi tanácsülése Érmihályfalván.
A képviselő-testület szerdán tartott ülésén Pap Sándor néppártos önkormányzati képviselő elnökölt.

A már megszokott költségvetés módosítás után szóba került egy új havilap létrehozása is, Mihályfalvi Napló címmel, amely havi 1200 lejbe kerül majd a városnak, januártól. A Néppárt frakciója felvetette a kérdést, ki garantálja majd, hogy az adófizetők pénzén nem kampánylapot fog-e indítani az RMDSZ-es frakció. Nyakó József polgármester ígéretet tett, hogy tiszteletben fogják tartani (mint hajdan az „üvegzseb” fogalmát), a lap közéleti információkat tartalmazó jellegét. Mind magyar, mind pedig román nyelven.

Karsai Attila alpolgármester arról informálta a képviselő-testületet, hogy lehetőség nyílt választani az energiaszolgáltatók között. A városnak előnyös ajánlatot tett az elektromos energia szolgáltatására az E-On cég. Ennek következtében az Electricatól is ajánlatot kért az önkormányzat. A jobb ajánlatot az E-On tette, mivel az elektromos áram mellett a gázt is egy csomagban szolgáltatja. Az áramot tekintve ez mintegy 30 százalékos, a gáz pedig 13 százalékos megtakarítást jelent a városi költségvetésnek.
A szerződés januártól lép életbe, és csak a városházát és a hozzá tartozó közintézményeket, illetve a közvilágítást érinti.

Az egyik napirendi ponthoz kötve szó esett a majdani csatornahálózat használati díjáról is, amellyel kapcsolatban Dr. Szilágyi Ferenc néppártos önkormányzati képviselő azt a kérdést intézte a polgármesterhez, hogy azoknak is kell-e majd fizetniük szennyvízdíjat, akik nem csatlakoznak rá a hálózatra. Nyakó biztosította Szilágyit, hogy akik nem veszik igénybe a szolgáltatást, azoknak természetesen nem számítják fel. A kérdésből adódóan következett, hogy akkor a lakosság azon hányada, akik nem veszik igénybe a szelektív szemétszállító cég szolgáltatását, mivel nincs szelektálandó hulladékuk (üveg, papír, műanyag stb.) miért kell fizetniük egy el nem végzett szolgáltatásért? Ugyanakkor a cég a saját nyersanyagának (amelyből a profitja származik) elszállítását miért fizettetik meg erőszakosan  az emberekkel (az évi adóhoz csatoltatva), méghozzá az önkormányzaton keresztül, holott a cégektől meg felvásárolja azt az aradi cég.
Kérdések sokasága tartozna még mindig ehhez az annyit vitatott témához, amelynek helyi fonákságait folyamatosan az ezt szabályozó uniós törvényre hárítják.

Sütő Éva

Facebook