Önkény az érmelléki és a hegyközi legelőkön

Önkény az érmelléki és a hegyközi legelőkön

A Kárpát-medencében évszázadokon keresztül meghatározó állattartási forma a legeltetés. A legelők hasznosítása a legtermészetszerűbb takarmányozási forma, éppen ezért törvények tucatjai szabályozzák – hiába. Manapság az egyik legjobban eresztő és szinte ellenőrizhetetlen haszonszerzési forrás a legelőgazdálkodás.

Legelőket önkényesen átminősíteni vagy a karbantartásukra szánt állami támogatásokat elsikkasztani bűncselekménynek minősül. A 2011/214. számú törvényben foglaltak alapján (28. cikkely) akár két év börtön is jár azoknak, akik megváltoztatják a kaszálók, legelők rendeltetését.
Az Érmellék egyes vidékein, ahol visszaállították a közbirtokosság intézményét, azok, akiknek sikerült megkaparintaniuk felette az ellenőrzést, ezekre a területekre hatalmas állami támogatásokat „könyvelnek” el, ám alkalomadtán ezek az összegek teljesen más irányt vesznek, fittyet hányva a közbirtokossági tagság elégedetlenségére. Ilyen és ehhez hasonló gondokkal küzdenek nemcsak az Érmelléken, de a Hegyközben is. Hegyközszentmiklóson például nem egyszer alakult ki lincshangulat, amikor tisztújításra került volna a sor, mivel évente százezer eurókra rúgó haszon volt a tét. Már az sem meglepő, hogy az ügy szálai egészen a Bihar megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségig (APIA) vezettek.
Az Érmelléken sem különb a helyzet. Ahol nem állt vissza közbirtokosság intézménye, a legelők, erdők, kaszálók, nádasok az önkormányzat fennhatósága alá kerültek. Ezeken a településeken még a haszonbérbe adást is folyamatosan megtagadják az állattartóktól, mert az önkormányzati vezetők, valamint az erre szakosodott bizottságok tagjai elesnének az állami támogatások elsumákolásának lehetőségétől. Ahol valami csoda folytán mégis haszonbérbe adják, ott az ezerhektáros nagygazdák szántanak bele önkényesen a bérelt területekbe, az állattartók nem kis bosszúságára.
Bihar megyében az asszonyvásári (Kiskereki község) legelőkön minden esztendőben megesik az effajta legelőcsonkítás, természetesen a községi vezetők tudtával és szemhunyásával. Az önkényes átminősítések miatt az állattartók szinte zsebkendőnyi területre szorultak vissza, de panaszuk süket fülekre talál.
Sok hercehurca után Nyíri Sándor kiskereki RMDSZ-es polgármester megígérte, földmérő szakembert visz a területre, és visszaállíttatja a legelőt eredeti állapotába.
Kérdés, hogy kiknek a befolyása fog többet nyomni a latban: a nagygazdáké vagy az állattartóké. Mert sokakat még a büntetőjogi következmények sem riasztanak vissza, ha bármilyen haszon áll a házhoz.
Sütő Éva
(ittHON.ma)
Facebook
Érintő hírportál