Orbán Viktor: Újraéledőben az egyházi iskolarendszer

Orbán Viktor: Újraéledőben az egyházi iskolarendszer

Több évtized kényszerszünet után mára újraéledt az egyházi iskolarendszer Magyarországon – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a reformáció ünnepén a kunszentmiklósi református templomban, a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános iskola felújítása és új épületszárnyának átadása alkalmából tartott avatóünnepségen – írja a Magyar Hírlap.
A kormányfő hangsúlyozta: 2010-ben, a nemzeti kormány hivatalba lépésének évében Magyarországon az óvodától a középiskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolában, akiknek a száma 2014-re már 195 ezerre nőtt.
Emlékeztetett, hogy az egyházi iskolarendszer, az első bencés iskolától kezdve a protestáns kollégiumokon át a mai oktatási intézményekig számtalan jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek.
Nem véletlenül nevezik a református hagyományban az iskolákat az anyaszentegyház virágoskertjének – mondta, majd hozzáfűzte, nem kívánunk erről lemondani a jövőben sem.
Orbán Viktor hangsúlyozta többek között azt is, nem lehetne „beszédesebb képet” találni a reformáció 498. évfordulója illusztrálására, mint a kunszentmiklósi iskola megújítását. Az iskola régi épületét, a „hagyományost, az örökséget, azt, ami bevált” nem lerombolni kell, hanem megújítani.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy az új épülethez az építőanyagon túl olyan terv kellett, amely egyszerre hozza mindazt, amit a 21. század modern technikája lehetővé tesz, és mégis illeszkedik ahhoz, ami már megvan, ami már bevált. “Ez a kettő együtt maga a reformáció” – fogalmazott. A fundamentum, minden magát kereszténynek nevező közösség számára kétezer év óta ugyanaz.
A kormányfő szerint a 21. század elején a magyaroknak az a lecke van feladva, hogy képesek-e mindazt, amit ezer év magyar történelme, kultúrája, tudása és bölcsessége ránk hagyott, úgy megőrizni, hogy abból jövőt lehessen építeni.
Orbán Viktor emlékeztetett a magyar történelemre, amelynek során „sokszor kellett mások helyett, meg nem értve, egyedüliként helyt állni”. Olyanokért is ki kellett állnunk, „akik talán nem is tudták, nem is hitték, hogy erre a helytállásra szükség van” – fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott: az egyházi iskola őriz és újít, 21. századi tudást és készséget ad, amelyek az évszázadok alatt felhalmozott értékekre építenek – áll többek között a Magyar Hírlap hasábjain.

Ehhez kapcsolódnak Sass Kálmán ’56-os mártír lelkész szavai is: “Ahol az evangéliumi hit gyökeret vert az emberek szívében, ott az istenháza előcsarnoka – az iskola – nyomban megépült a gyermekek számára. Voltak ugyan a reformáció előtti pápás egyháznak is nagyobb helyeken elszórtan iskolái, de a vallásos nevelés mellett a tudományos és nemzeti nevelés ügyét valójában a reformáció egyháza karolta fel. Míg a pápás egyház iskolái zártak maradtak a nagy néptömegek gyermekei előtt, addig az evangéliumi egyházak iskolái a szegény nép gyermekei számára is megnyíltak” – írta az ’58-ban kivégzett mihályfalvi lelkész egyik kéziratában. (Iskoláink története (1937), valamint Elvész a nép, amely tudomány nélkül való (1942) kötetei.)

Az 1800-as és az 1900-as évek elején az Érmelléken az oktatás valóban a felekezetek kezében összpontosult. Minden magyar településen egyházi iskolák működtek, amelyeket az iskolaszékek vagy a felekezeti kuratóriumok tartottak fenn. Költségeiket az egyházi mecénások adományai, magánszemélyek adakozásából származó javak és a tandíjak tették ki. Vidékünkön, a reformációt követően inkább a protestáns felekezetek működtettek ilyen jellegű tanintézeteket, általában külön fiú és külön leány iskolaházakat.
Miközben pedig a hagyományos értékrendek felé kezd visszafordulni a világ kereke, addig Érmihályfalván csírájában pusztítják az egyház erre vonatkozó kezdeményezéseit. Érdemes lenne elgondolkodni a magyar miniszterelnök eme hozzáállásán.

Sütő Éva

(fotó: Magyar Hírlap)

Facebook