Száz éve történt a köröstárkányi vérengzés – nem koszorúznak a megyeiekkel

Száz éve történt a köröstárkányi vérengzés – A szervező Pro-Tharkan Egyesület nem koszorúz a megyeiekkel.

A Bihar megyei és a határon túli média többször is foglalkozott a köröstárkányi turulállítás viszontagságos történetével.

A nemzet madara végül nem került fel az emlékműre, mivel a sajátos nemzetpolitikájáról elhíresült RMDSZ és az égisze alá gyűrt református egyház nem adott rá engedélyt. Annál az oknál fogva tehették ezt, hogy az 1919-es vérengzés áldozatainak emelt emlékművet Szabó Ödön közbenjárására a párt tulajdonába telekkönyvezték be (lakattal és lánccal is megpróbálva elzárni a hozzáférést, nem csak a helybéliek elől). Ugyanakkor az emlékmű, amely a román félkatonai alakulatok és civilek által rendezett 1919. április 19-i vérfürdő emlékére emeltetett, a helyi református egyház tulajdonában lévő területre épült. Így a mintegy két millió forintnak megfelelő értékű bronzból öntött madár nem “szállhatott le” a Belényesi-medence áldozatainak emlékére.

A fentiek tükrében Gábor Ferenc, a Pro-Tharkan Egyesület elnöke, akinek a kegyhely állításában (1999) is nagy szerepe volt, az alábbiakat nyilatkozta:

„Az elmúlt napokban a nagypénteki köröstárkányi megemlékezés, illetve koszorúzás kapcsán egyeztetések zajlottak egyrészt a Pro Tharkan civil egyesület, másrészt a helyi RMDSZ, illetve a helyi református egyház elöljárói között. Illendő lett volna a tárkányi vérengzés századik évfordulóját együtt szervezni, annál is inkább, mivel az idén egybe esik nagypéntek és április 19. Azonban előre lehetett tudni, hogy az immár húsz éve ásott, mélyített árkot pár hónap, hét alatt nem lehet betömni. Különösképp nem, ha tudomásul vesszük, hogy a közeledés ezúttal sem zajlott volna politikamentesen. Ami az RMDSZ-t illeti, nincs min csodálkozni, hisz ezúttal is bebizonyították, még az erdélyi magyarság érdekében sem voltak képesek összefogni az EMNP-vel és az MPP-vel az EP-választások kapcsán. Mégis arcátlanul összefogásról, összeborulásról áradoznak.

Fenntartásaink a következő tényekre alapulnak: biztosra vehető, hogy a helyzetet, a helyet és a történelmi eseményt ezúttal is kampánycélokra használnák ki; a közösség idestova már húsz éves megosztása, a kettős koszorúzások megszervezése, a turulállítás megakadályozása (annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem az ők szerzeményük volt), az emlékmű „elprivatizálása”, nem hagy lehetőséget ezúttal sem a közös megemlékezésnek; a Szabó Ödön bihari képviselő Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokon való árulózása talán még a soknál is több, hogy kijelentsük, közöttünk nincs mit keressen sem ő, sem pedig megyei, illetve országos tettestársai; a helyi RMDSZ tagjaival, szimpatizánsaival hajlandóak vagyunk a közös megemlékezésre, de a megyei és országos vezetőkkel nem.”

A 100 éves emlékünnep idén tehát napra pontosan követi a dátumot: 1919. április 19. nagypéntek. Jeles erdélyi és határon túli vendégek érkezésére számítanak: civil és politikai szervezetek, vitézi rendek és ismert közéleti személyiségek teszik tiszteletüket az áldozatok emléke előtt.

Az immár hagyományos rendezvény tehát nagypénteken, a délelőtti istentisztelet után 11.30 órakor kezdődik a köröstárkányi emlékműnél.

Sütő Éva

Facebook