Százhúsz éve született Fekete István

Százhúsz éve született Fekete István

Egy magyar írósors a gazdatisztségtől a patkányirtói, az uszálykísérői és a napszámosi kitérőn át a József Attila-díjig

A Somogy vármegyei Göllén százhúsz éve, 1900. január 25-én született Fekete István író. A helyi tanító és iskolamester fia volt, egyik őse a nagy francia forradalom menekültje, dédnagybátyja pedig Damjanich János 1848-as honvédtábornok, aradi vértanú volt.

 A család 1909-ben Kaposvárra költözött. Az első világháború idején iratkozott be a felsőkereskedelmi iskolába, de 1917-ben besorozták katonának, és az 1918-as hadiérettségit követően tartalékos tiszti iskolába került – eleveníti fel az író ifjúkorát az MTI.

Noha a háború után felvették a debreceni Gazdasági Akadémiára, az Alföldön nem érezte jól magát, így Mosonmagyaróváron folytatta tanulmányait, majd gazdatiszt lett.

Először Új időkben jelentek meg novellái, majd 1937-ben A koppányi aga testamentuma című regényével megnyerte a Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatának első díját, majd két évvel később a Zsellérek című regénye aratott sikert az Egyetemi Nyomda pályázatán. A negyvenes években családjával Pestre költözött, és miközben a Földművelésügyi Minisztérium vadászati előadója volt, sorra jelentek meg művei, ezen kívül oktatófilmek forgatókönyveit írta.

A második világháború után állása ugyan megmaradt, két könyve is megjelenhetett, de amikor a minisztériumot megtisztították a „reakciós elemektől”, nyugdíjazták. Az ávó is megkínozta, annyira összeverték, hogy fél szemére megvakult.

Könyveit innentől nem adták ki, állandó munkát nem kapott, volt uszálykísérő, patkányirtó, napszámos, oktató a kunszentmártoni Halászmesterképző iskolában, végül leszázalékoltatta magát.

Bölöni György segítségével térhetett vissza az irodalomba 1955-ben: Halászat című munkáját tankönyvként adták ki, majd előbb a Kele, később a Lutra című regényeket jelentette meg a Magvető Kiadó. Ezután sorra arattak sikert ifjúsági regényei, a Bogáncs, a Tüskevár, a Téli berek, a Vuk. A Tüskevárért, amelyből tévésorozat is készült, József Attila-díjat kapott. A hatvanas évek közepétől háromkötetesre tervezett önéletírásán dolgozott, amelyből 1965-ben megjelent a Csend, s 1970-ben elkészült a Ballagó idő is, a harmadik kötetet azonban már nem tudta megírni, két szívinfarktus után a harmadik végzetes volt, s 1970. június 23-án meghalt. Műveit több alkalommal feldolgozták: a Vuk című rajzfilm mellett A koppányi aga testamentuma filmen jelent meg.

A nevét viselő Irodalmi Társaság 1987-ben alakult meg, 2014-ben pedig Keszthelyen megnyílt Fekete István-emlékszoba és a Tüskevár panoptikum – írja a magyarhirlap.hu.

Facebook